- állapítja meg egy szerdán közzétett tanulmány. Emiatt ha ebben az évszázadban csak közepesen is melegszik a klíma, akkor a kontinensnyi jégtömb már riasztó ütemben fog olvadni.

Grönlandot több kilométer vastag jég borítja. Ha ez elolvad, akkor körülbelül 7 méterrel emelkedik meg a tengerek vízszintje. Ennél sokkal kisebb vízszintemelkedés is sok száz millió ember lakóhelyét veszélyeztetné.
A közelmúltig a tudósok biztosra vették, hogy a Föld két jégsapkája, az Antarktiszt és a Grönlandot borító pajzs a globális felmelegedés ellenére még néhány évszázadon át stabil marad. Néhány új tanulmány azonban ezt már kétségbe vonja, miután az utóbbi évtizedekben a két jégpajzsból egyre gyorsabban csúsznak a gleccserek az óceánba.

Az eddigi kutatási adatok Grönlanddal kapcsolatban azt sugallták, hogy a sziget paradox módon ellenállt az általános felmelegedésnek abban a 3 ezer éves idõszakban, amely 9 ezer évvel ezelõtt kezdõdött.
A Koppenhágai Egyetem Bo Vinther vezette kutatói azonban kimutatták, hogy a probléma a kiinduló adatok hibás értelmezésében volt.

A dán kutatók 4 különbözõ színhelyrõl több mint 3 ezer méter mélységbõl vett jégmintákat elemeztek. Ezek - mint a korábbi adatok is - azt mutatták, mintha a grönlandi változások nem lettek volna összhangban a klíma melegedésével. De a kutatók két további helyrõl is vettek mintát, és ekkor kiderült, hogy a mintavétel magassága is számít. Vagyis a korábbi adatokban tapasztalt eltérés nem azt jelenti, hogy Grönlandot kihagyta volna a melegedés, hanem azt, hogy a melegedés eltérõ volt különbözõ domborzati magaságokban. A szintkülönbség is okozhat hõmérsékleti különbséget, állapította meg Vinther.
Az új megközelítés szerint már a grönlandi jégpajzs nemcsak egységesebben reagált a korábbi felmelegedésre, hanem hevesebben is - állapították meg a dán tuósok.
Tanulmányuk a Nature címû brit tudományos folyóirat legfrissebb számában jelent meg.