Szerkesztõségekbe törhet be, számítógépeket foglalhat le, az ellenálló újságírókkal szemben pedig rendõri segítséggel kényszerítõ eszközöket alkalmazhat majd az a Nemzeti Médiahatóság, amit 2009-tõl állítanának fel a jelenlegi ORTT helyére. Az errõl szóló törvénytervezetet kedd délután tették fel a parlament honlapjára, ahol november 21-ig lehet véleményezni. Az ötpárti tárgyalások eredményeként megszületett dokumentum szinte karhatalmi jogosítványokkal ruházná fel a média szabályos mûködése felett õrködõ új kormányzati szervet, amely elõtt sem a magán, sem az üzleti titok nem lenne szent többé.

Egy új médiatörvény igénye már rég felmerült, mivel a jelenlegi, 1996-os szabályozás elavult. A régi törvény még nem ismeri az utóbbi idõben elterjedt és a közeljövõben bevezetésre váró új tömegkommunikációs technológiákat: az internet, az IP-TV és a digitális mûsorszórás szabályozása jelenleg nem megoldott. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tájékoztatása szerint az új törvényre azért van szükség, mert a digitális átállás után kitáguló piacon csak egy erõs hatóság képes érvényesíteni a tiszta verseny szabályait.

A Miniszterelnöki Hivatalban készülõ új törvénytervezet nem csak technológiai frissítéseket tartalmaz, hanem gyökeresen alakítja át a magyar média felügyeleti rendszerét. Átszabnák a közszolgálati televíziók és rádiók irányítását és felügyeletét, megváltoztatnák a mûsorszolgáltatók nyilvántartását, és átalakítanák a médiumok által fizetett díjakat, illetve a rájuk rótt kötelezettségeket is. Az egész rendszer tetejébe pedig az eddiginél jóval erõsebb jogosultságokkal bíró állami ellenõrzõ hatalmat tennének.

A MeH állítása szerint "szó sincsen médiarendõrség létrehozásáról", a tervezett médiahatóság csak a Gazdasági Versenyhivatalhoz vagy az Egészségbiztosítási Felügyelethez hasonló hatósági jogokat kap, amelyeket "kizárólag a piac-felügyeleti hatáskörében eljárva", a törvénysértõ piaci összefonódások felszámolására használ majd. Ez ugyanakkor nem derül ki a javaslat szövegébõl, ami az [origo] által megkérdezett, a médiafelügyeletet közelrõl ismerõ szakértõ szerint "teljesen elképesztõ".

Korlátlan hatalom a média felett

A törvényjavaslat szerint a médiahatóság január 1-jétõl önálló államigazgatási szervként kezdené meg a magyar média felügyeletét, 5 tagú vezetõségi testületét az Országgyûlés kétharmados többséggel választaná 6 évre, államtitkári fizetéssel. A hatóság végezné többek között a mûsorszolgáltatók regisztrálását és nyilvántartását, ellenõrzné a különbözõ médiumok törvényes mûködését, büntetéseket szabna ki és díjakat szedne be.

A javaslat alapján a Médiahatóság az esetleges törvénysértések tényállásának megállapításához extrémnek tûnõ eszközöket is felhasználhat. A hatóság alkalmazottai munkájuk során "korlátozás nélkül jogosultak az üzleti titok megismerésére", kérésükre "bármely személy vagy szervezet" köteles a kezelésében levõ adatokat és iratok másolatát a rendelkezésére bocsátani. A hatóságnak joga van "bármely személy birtokában levõ adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni", sõt, a bepanaszolt, eljárás alá vett médiummal kapcsolatba hozható személyek személyes adatait is megismerheti, felhasználhatja.

A médiahatóság ezen kívül "a hatáskörébe tartozó ügyben" bármilyen "helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos és az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat" - írja a törvényjavaslat. Ebbe beletartoznak a gyanúba keveredett médium tisztviselõinek vagy alkalmazottainak magánhasználatú helyiségei és jármûvei is, tehát például egy televíziós újságíró vagy vezetõ házát, kocsiját is habozás nélkül átkutathatják.

A kutatásokhoz az [origo] birtokába került, néhány nappal korábbi munkakanyag szerint csak akkor kellett volna külön bírósági engedély, ha a kutatás nem a szervezetek médiaszolgáltatással összefüggõ telephelyén, székhelyén, kereskedelmi egységében vagy raktárában történik: ezekre a helyekre azonban a hatóság az eredeti verzió szerint minden engedély nélkül betörhetett volna. A parlament honlapjára felkerült változat ezt a pontot már finomította, a javaslat jelenlegi állapota szerint szükséges a bírósági engedély. Ezt 72 órán belül akkor adják ki, ha a médiahatóság "valószínûsíti", hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és "feltételezhetõ", hogy a helyszínen fellelhetõ információforrás önként nem bocsátanák rendelkezésre.

A vizsgálatokhoz a javaslat szerint rendõri segítség is kérhetõ, ekkor a rendõrök a jogszabályban meghatározott kényszerítõ intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja a médiahatóság által vizsgált cégek alkalmazottaival szemben. Kivételes esetben az átkutatott helyszínen a hatóság eredeti iratokat és adathordozókat, továbbá más tárgyi bizonyítékokat is lefoglalhat, tehát lehetõsége van például egy tévés szerkesztõség számítógépeinek lefoglalására is.

Ha a hatóság elmarasztal egy médiaszolgáltatót, annak nézettségétõl, nagyságától függõen akár 50 millió forintos bírságot is kiszabhat rá. Az elmarasztaló határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, legfeljebb az adott médiaszolgáltatót bepanaszoló sértett kérhet felülvizsgálatot a bíróságon, ha kevesli a kiszabott büntetést.. A bírság egyébként 30 nap után adóként is behajtható lenne, ha pedig az adott médiaszolgáltató "súlyosan és ismétlõdõen" megszegi a szabályozást, a médiahatóság gyakorlatilag be is tilthatja az adott mûsort, de a hatósági nyilvántartásból való törléssel a teljes médiaszolgáltatót is végleg kiiktathatja.

"Ilyen egyszerûen nincs"

"Ilyen típusú hatáskörre egy médiahatóságnak egyáltalán nem lehet szüksége"- mondta az [origo]-nak a médiahatóságot érintõ szóló passzusokról Majtényi László, az ORTT jelenlegi elnöke, korábbi adatvédelmi biztos. Az elektronikus médiát jelenleg felügyelõ testület vezetõje szerint a média felügyeletének alapvetõen azokból az információból kell dolgoznia, ami a mûsorszolgáltatók kimenõ jeleként megjelenik, errõl szerinte alkotmánybírósági döntés is van.

"Ha további információkra, például szerzõdésekre van szükség, akkor fontos, hogy a hatóság azt bármikor bekérhesse; de hogy betörnek a médiahatóság emberei egy lezárt szerkesztõségbe, ilyen egyszerûen nincs" - fogalmazott. Ha egy ilyen médiatörvényt elfogadnak, annak rendkívül súlyos következményei lesznek - tette hozzá Majtényi: " Az is lehet, hogy egy ilyen szabályozás következtében a mûsorszolgáltatók egy része egyszerûen itthagyja Magyarországot."