De nem maradnak el sokkal utánuk az informatikusok, a közgazdászok és a mûszaki mérnökök sem.

A hazai egyetemisták, fõiskolások szerint az orvosi és a jogi pálya számít társadalmilag a legelismertebbnek - derül ki az Educatio Kft. csütörtökön közzétett felmérésébõl. Ami az anyagi megbecsülést illeti, minden harmadik válaszadónak a jogász szakma jutott eszébe elõször, de nem maradnak el sokkal utánuk az informatikusok, a közgazdászok és a mûszaki mérnökök sem. A válaszadók csaknem háromnegyede (71,1 százalék) az orvosi pályát a két legelismertebb, legmegbecsültebb foglalkozás közé sorolta. A második legtöbbször említett jogász szakma elsõre mégis többeknek eszébe jutott (40,4 százalék), mint az orvosi (30,2 százalék), de összességében már kevesebben említették (53,5 százalék).

Ami az anyagi megbecsülést illeti, a felmérésben részt vevõ diákok 35 százalékának elsõre a jogász szakma jut eszébe. Ezen kívül további 10 százalék is megemlíti a jogászokat, így összesen a válaszadók közel fele tartja kiemelkedõnek a jogi hivatás anyagi elismertségét.
Lényegében ugyanannyi említést kaptak az informatikusok (41,6 százaék), a mûszaki mérnökök (39,9 százalék) és a közgazdászok (38,4 százalék) is. Az orvosokat 26 százalék említette, de az õ anyagi megbecsültségükrõl alkotott kép már ellentmondásosabb, hisz nem tudhatjuk, hogy a válaszadók csak a legális vagy a hálapénzzel kiegészített jövedelmet és juttatásokat is figyelembe vették-e - közölte az Educatio.

A többi foglalkozást nagyon kevesen említették, ami a felmérés szerint azt mutatja: a jelenlegi diákok közül szinte senki sem gondolja, hogy a tanárok, a társadalomkutatók, a természettudósok vagy az agrármérnökök anyagi megbecsültsége nagy lenne. Azok a diákok ugyanakkor, akik ezeken a szakokon tanulnak, az általános vélekedéshez képest egy kicsit pozitívabban ítélik meg saját szakmájuk anyagi elismertségét. Kivételt képeznek ez alól az orvostanhallgatók, akik ugyan többnyire kiemelkedõen honorált területnek tekintik az orvosi pályát, de mégsem annyira optimisták, mint az általános vélekedés.