Indul a vita az országos bérajánlásról, a minimálbérrõl, s a szakképzetteknek fizetett bérminimumról. A kormányzat, s a munkavállalók szerint is külön kell kezelni az átlagbér alatt, illetve felett keresõkre vonatkozó bérajánlást.

80 ezer forint lenne a minimálbér, s ennek 122 százaléka, 97 600 forint a szakképzetteknek járó bérminimum a munkavállalók javaslata szerint – tudta meg az FN.hu.

Ez már a munkavállalói oldal egyeztetett álláspontja, amelyrõl a péntek délelõtt kezdõdõ Országos Érdekegyeztetõ Tanácson igyekeznek meggyõzni a munkaadókat, vélhetõen kevés sikerrel. Pénteken az egyeztetés még aligha jut túl az álláspontok ismertetésén.

A legnagyobb vita a minimálbérrõl, bérminimumról várható – mondta csütörtökön Vadász György, az Iparszövetség társelnöke, a kisvállalkozások érdekképviselõje.

A kkv-k éreznék meg jobban

Az érdekvédõ kifejtette: a vállalkozásoknak üzleti érdeke, hogy a munkavállalók anyagilag megbecsültnek érezzék magukat, ugyanakkor az álláshelyek megmaradása ugyancsak fontos szempont.

A minimálbér komolyabb megemelése elsõsorban a kisvállalkozásokat hozná nehezebb helyzetbe, hiszen minimálbér közeli béreket nagyobb arányban fizetnek a kkv-szektorban, mint a nagy cégeknél.

Az egyszemélyes mikrovállalkozóknak viszont nem sokat számít, mert nekik jövõre az elvárt járulékalap nem a dupla minimálbér lesz, hanem a foglalkozására jellemzõ átlagbér.

Infláció fölött

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) korábban a munkavállalói oldal egyeztetett javaslatánál kétezer forinttal kevesebbet: 78 ezer forintot javasolt a munkavállalói oldal tagszervezeteinek, ami szintén infláció fölötti emelést irányzott volna elõ.

Hódi Zoltán, az MSZOSZ egyik tárgyalója lapunknak akkor elmondta: szerintük azért lenne szükség az inflációt meghaladó bérnövekedésre, mert a munkavállalók azt utóbbi idõben jelentõs reálbér-csökkenést, s egy részük pedig munkahelyük elvesztését tapasztalhatta meg a válság következményeképpen.

Az eddig adómentes juttatások jelentõs része 25 százalékkal fog adózni jövõre, más részük - így a hideg étkezési jegyek- még a 25 százalékos adózási körbe sem kerülhettek be, így ezeket a munkavállalók biztosan nem fogják kapni jövõre.

A minimálbér környékén keresõknek a hideg étkezési jegyek kiesése - amelyet Hódi szerint a cégek aligha pótolnak majd a a 25 százalékkal megadóztatott meleg étkezési jegyekkel - jelentõs nettó munkajövedelem-csökkenést okoz majd, amit ellensúlyozni kell - vélte a munkavállalók érdekvédõje.

Országos bérajánlás -  csak az átlagbér alattiaknak?

Hódi lapunknak korábban azt is elmondta, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése ráadásul bruttó 160 ezer forint alig ad többletet a munkavállalónak, csak átlagbér fölött jelentõs a nettó bérnövekedés - tette hozzá. Így még annak a technikáját is át kell gondolni, hogy hogyan fogalmazzák meg majd az általános béremelésre vonatkozó javaslatukat, hiszen a béremelkedés hatása másként érinti a havi bruttó 160 ezer forint alatt, illetve fölött keresõket.

Az adórendszer átszabásának hatását a kormányzat is figyelembe veszi a javaslatában, ezért azt tanácsolja a munkaadói, illetve munkavállalói oldalnak, hogy külön kezeljék az átlagbér alatt, illetve felett keresõkre vonatkozó bérajánlást. A kormányzat szerint az átlag közelében, illetve felett keresõknél nem szükséges országos béremelési ajánlást kiadni, hiszen az adórendszer változása miatt a nettó bér amúgy is emelkedik, az esetleges fizetésemelés mértékét rá kell bízni a felekre.