A honvédelmi miniszter szerint a 2012-ben született haderõ-fejlesztési terven - amellyel a NATO is egyetértett - nem kell változtatni, azon viszont kell gondolkodni, hogy miként gyorsítsák meg a megvalósítását. Hende Csaba hétfõn a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában felidézte, hogy a Magyar Honvédség haditechnikája jelentõs részét az 1970-es, 1980-as években szerezte be. A Gripen harci repülõket és a Mistral légvédelmi rakétákat leszámítva a honvédség haditechnikai eszközei a következõ években elavulnak.

A miniszter azt mondta: a 2012-ben megalkotott tíz évre szóló terv alapján, lépésrõl lépésre, a szükséges forrásokat hozzárendelve megvalósítják a haditechnikai eszközök cseréjét. A NATO-nak nincs hadserege, a NATO mi vagyunk - fogalmazott. Hende Csaba kitért arra, hogy a walesi NATO-csúcson meghatározott biztonsági intézkedések keretében a szövetség felállít egy több ezer katonából álló gyorsreagálású erõt, amelyhez Magyarország is hozzájárul.

Továbbá a Washingtoni szerzõdés 5. cikkelyén alapuló mûveleteket gyakorolják, miként azon a Veszprém megyei, Öskü melletti hadgyakorlaton, amelyet a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnökkel és Adrian Bradshaw-val, a NATO szövetséges erõinek európai fõparancsnok-helyettesével együtt látogatott meg.

Magyarország azt is vállalta, hogy a pápai bázisrepülõteret jelentõs - húszmilliárd forintos beruházás révén - úgy fejlesztik, hogy akár nagyobb csapattestet is fogadni tudjon - fejtette ki Hende Csaba. Mindemellett a Magyar Honvédség szombat óta Szlovénia légtérvédelmét is segíti, jövõre pedig négy hónapra a három balti ország légtérvédelmét is Magyarország fogja ellátni - mondta Hende Csaba a Kossuth Rádióban.