A miskolci Kós Károly Szakközépiskola végzõs diákja Orosz Péter. Hallott az oktatási tárca tervérõl: arról, hogy a mostani 200 helyett 240-re emelnék a minimumponthatárt néhány éven belül, viszont nagyobb szerepet szánnának az emelt szintû érettséginek, amit a mostani 40 pont helyett 50 ponttal díjaznának. Péter azt mondja, elõnye és hátránya is lenne a változtatásnak.

Az elõnye, hogy jobb tanulók kerülnének be a felsõoktatásba, hátránya pedig, hogy nehezebb lenne elérni az alsó ponthatárt. Õ a Budapesti Mûszaki Egyetemre készül, várhatóan 400 pont felett lesz a bekerülési határ, ha viszont Debrecenbe jelentkezik ugyanarra a szakra, elég a 300 körüli pont is.


Közepesek

De mit szólnak a tervekhez az egyetemek és fõiskolák? Különösen a vidéki intézmények kerülhetnek nehéz helyzetbe, hisz nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük a hallgatókért, mint a fõvárosi egyetemeknek.

– Bennünket nem érintene hátrányosan a ponthatáremelés – jelentette ki dr. Jávor András, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese. – Az államilag finanszírozott képzésen nincs alacsony ponttal bekerült hallgatónk, viszont a költségtérítéses képzésben résztvevõk 7-8 százaléka nem jutna be, ha megemelnék a szintet.

A rektorhelyettes ennek ellenére örülne a magasabb színvonalnak. Mint mondta, a 240 pont sem takar eminens tanulókat, inkább közepeseket. Jávor András híve lenne az egyetemi felvételi visszaállításának is, szerinte a kétszintû érettségi rendszer fából vaskarika.

Hátrányban

A Nyíregyházi Fõiskola oktatási rektorhelyettese, dr. Kovács Zoltán azt hangsúlyozta, a ponthatáremelés tovább növelné a társadalmi különbségeket. Saját intézményét említette példaként, mely az ország gazdaságilag legelmaradottabb megyéjében vállal küldetést annak érdekében, hogy a hátránnyal érkezõ hallgatóknak is megadja az esélyt a felzárkózásra és diplomaszerzésre. Ha a minimumponthatárt megemelik, épp ezek a fiatalok eshetnek ki a felsõoktatásból, hívta föl a figyelmet a rektorhelyettes, hozzátéve: 200 pont alatt az intézmény kevés szakára lehetett bejutni, de ha a ponthatár magasabb lesz, az valószínûleg hallgatói létszámcsökkenést okoz majd.

3 szakot érintene

Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora

Véleményem szerint vissza kellene állítani a korábbi egyetemi-fõiskolai felvételi rendszert. Úgy tûnik, hogy a kétszíntû érettségi nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. A felvételi azért is lenne szerencsésebb, mert a diákok jobban rákészülnének az egyetemi-fõiskolai tanulmányokra. A felvételi ponthatárminimum 240 pontra emelése például a nappali tagozatos, államilag finanszírozott alapképzés tekintetében 54 szakból 3 szak indítását érintette volna 2009-ben egyetemünkön. Meg kell jegyeznem, hogy ebbõl az egyik felvételi ponthatár 237, a másik 235 pont volt. Régiónkból a tehetséges – és sokszor hátrányos helyzetû – gyerekek jelentkeznek intézményünkbe, így a minõség garantált.

Ki gyõz?

Minden felvételizõ számára kötelezõvé tenné az emelt szintû érettségit a szocialista oktatáspolitikusok által kezdeményezett törvénymódosítási javaslat, mely jelenleg a parlament elõtt fekszik.

Ugyanakkor Hiller István oktatási és kulturális miniszter kormányrendelettel alakítaná át a felsõoktatási pontszámítási rendszert.

Ha a szakminiszteri változtatást elfogadja a kabinet, akkor várhatóan elbukik a szocialista oktatáspolitikusok kezdeményezése.

Egy fideszes törvénymódosítási javaslat szerint a jövõben nem a felsõoktatási intézmények, hanem a kormány dönthetne arról, mely képzések esetében, hány tantárgyból és melyekbõl írja elõ az emelt szintû vizsgát felvételi követelményként.

Az oktatási tárca államtitkára „sima politikai blöffnek” nevezte a Fidesz közoktatási törvényjavaslatát.