Holtan találták Tököl határában Jánost, a mûholdas jeladóval felszerelt öreg hím kerecsensólymot 2010. január 4-én. Fia, Karcsi, utoljára Bulgáriából küldött jeleket.

2010. január 4-én értesítették a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársait, hogy egy jeladóval felszerelt öreg hím kerecsensólymot találtak Tököl határában. A helyszínen kiderült, hogy Jánosról, a magyar-szlovák kerecsensólyom-védelmi LIFE projekt keretében jelölt egyik öreg kerecsensólyomról van szó.

János 2002. júniusában repült ki a fészekbõl az apaji pusztán, két testvérével együtt. A fiókaként kapott gyûrû alapján azonosították ismét a madarat 2008. márciusában, amikor újra befogták a szakemberek – ismét az apaji pusztán, kirepülési helyének közelében. Ekkor János már ivarérett volt, és egyike lett annak a három felnõtt madárnak, amely a LIFE program során jeladót kapott. A felnõtt madaraknál a mûholdas nyomkövetés célja az általuk használt terület nagyságának, és jellemzõinek megismerése volt. Az így kapott információk segítenek egy hatékonyabb kerecsensólyom-védelmi program összeállításában.

János 2008-as sikertelen fészkelése után, 2009-ben a pár sikeresen költött. Egyetlen fiókája, Karcsi, szintén kapott jeladót. A család július közepéig maradt együtt, ekkor Karcsi elhagyta Magyarországot, és hosszas kóborlás után, amelynek során bejárta Ukrajnát, õsszel Bulgáriából jöttek utolsó jelei. János 2009. november közepéig a területén maradt, majd a szomszédos, táplálékban gazdagabb területeket kezdte látogatni, ahol utolsó napjait is töltötte. János tetemét 2010. január 4-én, Tököl közelében, egy szigeteletlen középfeszültségû oszlop alatt találták meg. Valószínûleg meg akart pihenni az oszlopon, amikor a halálos áramütés érte.

A védett madarak gyakran szenvednek áramütést, elsõsorban a ragadozómadarakat és a fehér gólyákat fenyegetik az elektromos oszlopok. Az MME és a hazai nemzeti park igazgatóságok az áramszolgáltató vállalatokkal együttmûködve már évtizedek óta próbálják feltárni és megoldani ezt a problémát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Európain Unió pénzügyi segítségével. Egyre több oszlopot alakítanak madárbaráttá, azonban ezek aránya országosan még mindig csak 10 százalék körül van az összes veszélyes oszlophoz képest.