nem kérte ki elõzetesen a magyar titkosszolgálatok szakvéleményét az engedély kiadása elõtt - jelentette ki Hónig Péter közlekedési miniszter kedden a honvédelmi bizottság rendkívüli ülésén. A tárcavezetõ hangsúlyozta: az NKH munkatársai nem szándékosan jártak el szabálytalanul, hanem egy évek óta kialakult rossz gyakorlatot folytattak, de mindenesetre a miniszter vizsgálatot rendelt el az ügyben és ennek „lesznek következményei.” Lázár János a bizottsági ülést követõen felszólitotta Bajnai Gordon miniszterelnököt, hogy még kedden hívja össze a Nemzetbiztonsági Kabinet soron kívüli ülését, ahol szabályozzák újra a magyar légtérhasználat engedélyeztetését, emellett Bajnai menessze az NKH teljes vezetését, illetve mérlegelje Hónig Péter és Szekeres Imre honvédelmi miniszter felmentését is.

A történtekrõl szólva Szabó Vilmos a Külügyminisztérium (KüM) államtitkára elmondta: Izrael március 1-jén kereste meg Magyarországot az engedélyeztetés kapcsán, amelyet az NKH a KüM és a ferihegyi repülõtér tájékoztatása mellett még aznap meg is adott. Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: nem kérették és nem is kéretik be az ügy kapcsán Izrael budapesti nagykövetét.

Szekeres Imre a bizottsági ülésen megerõsítette: a honvédelmi tárca nem része az engedélyeztetési folyamatnak. A miniszter elmondta: a konkrét repülés négy NATO-tagállamot érintett (Magyarország mellett Romániát, Bulgáriát és Törökországot) és a repülõgépek mozgását a NATO mellett az Eurocontrol, az európai légiközlekedési szervezet is figyelemmel kísérte. Szekeres hangsúlyozta: 2009-ben 20 439 alkalommal használták a magyar légteret külföldi gépek állami, vagy katonai céllal, ebbõl 722 alkalommal nem NATO-tagállamok, ezen belül pedig 20 alkalommal izraeli gépek. Minden esetben a magyar hatóságok engedélyezték a repüléseket. Szekeres szerint semmilyen veszély nem fenyegette a magyar légteret a múlt csütörtöki gyakorlat kapcsán.

Tömböl László vezérkari fõnök elmondta: két izraeli repülõgép számára az engedély március 17-e és 20-a közé szólt. A két gép 17-én három perc eltéréssel és háromszáz méteres magasságkülönbséggel léptek be a magyar légtérbe, ahol mindent az az engedélyezésben foglaltaknak megfelelõen tettek. Ebben benne volt az is, hogy úgymond átstartoltak a ferihegyi repülõtéren. Ez nem egy kifejezetten katonai manõver, a lényege, hogy a repülõgép nem fejezi be a leszállást, hanem a kifutópálya megközelítése, vagy érintése után visszaemelkedik. A két izraeli gép tulajdonképpen nagytávolságú navigációs gyakorlórepülést végzett, amelynek során Ferihegy mellett a bulgáriai Várna repülõterén is átstartolással gyakorolták a bejöveteli eljárást, ugyanis ezek különböznek a repülõtereken - mondta Tömböl, majd hozzátette: minden a repülési terveknek megfelelõen, a diplomáciai engedélyben foglaltak szerint történt.

Vágó József az NKH légiközlekedési igazgatója a bizottsági ülésen elismerte a formai jogszabálysértést, amely szerinte a rossz jogszabályból adódik: a hatóság 2004 óta csak „nemzetbiztonságilag indokolt esetben” kért szakvéleményt a szakszolgálatoktól, azt ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy ki dönti el mi számít ilyen esetnek. Kérdésre válaszolva Vágó elmondta: az eljárás azért is alakulhatott ki így, mert történt olyan konkrét eset, amikor az NKH megkeresésére a titkosszolgálatok nem is reagáltak.
Abban ugyanakkor Lázár János mellett Keleti György a bizottság MSZP-s alelnöke is egyetértett, hogy mindenképpen szükség lett volna az engedély kiadása elõtt a nemzetbiztonsági kockázatok elemzésére és a szakszolgálatok engedélyére is.

A bizottság ellenzéki képviselõ ugyanakkor többszöri kérdésükre sem kaptak arra választ, hogy a két repülõgépen milyen esetleges kémberendezésekkel volt felszerelve, hogy használták-e ezeket, illetve, hogy pontosan milyen céllal érkeztek a gépek Magyarországra. Morvai Krisztina a Jobbik európai parlamenti képviselõje szerint az is kérdéses, hogy az izraeli gépek bele tudtak-e zavarni mondjuk a magyar választási rendszerbe az áprilisi választások kapcsán. Morvai szerint egyébként az ügyben akár feljelentést is lehetne tenni hazaárulás, vagy hûtlenség miatt.