16 bank hozhatja össze egy új európai fizetési rendszer alapjait, mellyel a magyarországihoz hasonlóan egész Európában azonnal megérkezik egy átutalással elindított euróösszeg a címzett bankszámlájára. A projekt nevét érdemes megjegyezni, mert egyre többet fogunk róla hallani a jövőben: European Payment Initiative, azaz Európai Fizetési Kezdeményezés. Az Európai Bizottság várakozásai szerint a rendszer 2022-re már teljes körűen kiépülhet.
Az Európai Központi Bank (EKB), mint az euroalapú fizetésforgalom biztonságáért, hatékonyságáért felelős szervezet a TARGET2-re épülő Target Instant Payment System (TIPS) nevű rendszert hozta létre az azonnali átutalás kiépítésének biztosítására még 2018-ban, amellyel párhuzamosan egy másik rendszer is kiépült nagyjából ugyanebben az időben. Ugyanis 2017-ben, másfél évnyi fejlesztés után az 52 nagy európai bank (köztük az OTP Bank) alapította EBA Clearing is elindult az azonnali fizetés infrastruktúrájával, EBA Clearing RT1 néven. Utóbbi esetben a csatlakozó banknak TARGET2 számlával is kell rendelkeznie, aminek igen egyszerű a magyarázata: az Európában lebonyolított euróátutalások 90 százalékát ma már ez a rendszer dolgozza fel.
Az idén március 2-án elindult hazaihoz hasonló azonnali fizetési rendszerek (AFR) Európa 19 országában léteznek, ám ezek összekötése, s így az azonnali fizetések nemzetközi euró átutalási forgalomban történő biztosítása elég nagy falatnak tűnik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy most egy újabb ilyen kezdeményezésről hallunk, amelynek az első szervezési munkái tavaly novemberben indultak el. Az European Payment Initiative, azaz EPI nevű rendszert 16 bank alapította, amelyek közös célja, hogy az azonnali fizetési rendszereket összekösse. Itt azonban már közös bankkártyáról és elektronikus pénztárcáról is szó van, tehát közel sem csak az átutalások lebonyolítása az egyetlen céljuk.
Az EPI célja egy egységes páneurópai fizetési megoldás létrehozása, egységes európai kártya és digitális tárca megoldással, amely egész Európán belül elfogadottságot biztosít majd a felhasználók számára.
Az Európai Központi Bank (EKB) azonban egyáltalán nem tekint riválisként az újabb AFR rendszerre, sőt kifejezetten üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy ezzel a rendszerrel a boltokban is lehet majd fizetni, és a bankkártya segítségével a készpénzfelvétel is elérhető lesz. Bár ez az előny hazánkat már nem érinti, hiszen ez a korlát nálunk már sok-sok éve megszűnt, de tíz európai országban még mindig vannak olyan nemzeti kártyarendszerek, amelyek nem fogadnak el bankkártyákat más EU-tagállamokból. Emellett egyre növekszik az olyan innovatív szolgáltatások száma, mint például a mobil pénztárcák, amelyek csak nemzeti szinten működnek (ebben viszont már Magyarország is érintett).
Az EKB, mely maga is üzemeltet azonnali fizetési rendszert, üdvözölte az újabb ilyen rendszer tervét és 2022-re várja a bolti vásárlások során is használható EPI rendszer megszületését
Forrás: AFP/SOOC/Alexandros Michailidis
Nyilvánvaló, hogy az egységes európai fizetési rendszer biztosítása, mely az unió minden tagállamában biztosítja a fizetéseket, nem csak az átutalásoknál, de a boltokban, sőt az interneten is, az Európai Unió egyik legfontosabb szellemisége, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása alapján régóta kívánatos lenne, de ennek kiépítése egyáltalán nem egyszerű feladat. Nem csak informatikai vagy jogi szempontból, hanem azért sem, mert ezek a rendszerek minden országban viszonylag belterjesek, hiszen elsősorban a nemzeti célok megvalósítására épültek ki, közös európai érdek nem, vagy csak alig állt mögötte.
Az EKB, mely maga is üzemeltet azonnali fizetési rendszert, üdvözölte az újabb ilyen rendszer tervét és 2022-re várja a bolti vásárlások során is használható EPI rendszer megszületését.
Nyilvánvaló, hogy az egységes európai fizetési rendszer biztosítása, mely az unió minden tagállamában biztosítja a fizetéseket, nem csak az átutalásoknál, de a boltokban, sőt az interneten is, az Európai Unió egyik legfontosabb szellemisége, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása alapján régóta kívánatos lenne, de ennek kiépítése egyáltalán nem egyszerű feladat. Nem csak informatikai vagy jogi szempontból, hanem azért sem, mert ezek a rendszerek minden országban viszonylag belterjesek, hiszen elsősorban a nemzeti célok megvalósítására épültek ki, közös európai érdek nem, vagy csak alig állt mögötte.
Az EPI kezdeményezése, melyet a koronavírus-járvány miatt tavasz helyett csak most jelentettek be, egy válasz erre a kihívásra.
Azonnali fizetések Európában
A jelen cikk által tárgyalt azonnali fizetési rendszerek célja, hogy összekössék a jelenlegi nemzeti rendszereket, de ettől függetlenül az azonnali átutalás már most is elérhető az európaiak, köztük a magyarok számára is.
Ezek azonban nem részei a nemzetközi bankrendszernek, hanem attól függetlenül, vagy fintech (azaz induló pénzügyi vállalkozás) adta megoldásként a nemzeti rendszereket saját maguk globálisan összekötő kereskedelmi szolgáltatásként léteznek, melyet a magyarok is elérhetnek.
Ilyenek egyrészt hagyományos pénzküldő szolgáltatók, mint például a PayPal vagy a Transferwise, de léteznek olyan, ún. prepaid (azaz feltöltős) bankkártya konstrukciók is, melyet személyes megjelenés nélkül, pusztán egy mobilapplikáción keresztül igényelhetünk és használhatunk. Ezek messze legismertebb megoldása hazánkban a brit Revolut, melynek rendszerén belül bármely két ország közt azonnal lehet pénzt küldeni.
Célja a kártya-, online és mobil fizetések nemzeti rendszereinek kiváltása egy egységes európai infrastruktúrával, mely megszüntetné a jelenlegi széttöredezettséget. Az EKB sajtóközleményében Fabio Panetta, az igazgatóságának tagja ki is emelte, hogy az EPI rendszerének az euróövezeti országokat, végül pedig az egész Európai Uniót ki kell szolgálnia.
Az EPI az Európai Bizottság várakozásai szerint 2022-ben már teljes mértékben működni fog a kontinensen.