Halmai Gábor aktivista elnöknek nevezte Sólyom Lászlót, aki olykor még hatáskörén is túllépve állt ki véleménye mellett a számára fontos ügyek érdekében. Az Alkotmánybíróságnál eltöltött éveknek köszönhetõen alkotmányjogi szerepével sosem volt gondja az államfõnek, politikai tevékenységét tekintve azonban kezdõnek számít, akin nem látszik, hogy beletanult volna szerepébe - fogalmazott Halmai.

Az alkotmányjogász szerint a köztársasági elnök a roma konfliktus, illetve gyilkosságok idején késõn, csak az elsõ halálos áldozat után szólalt meg. Passzív magatartásával sokat rontott a helyzeten a melegmozgalom kapcsán is. Az érintett társadalmi csoport képviselõi védelmet, illetve személyes találkozót kértek a köztársasági elnöktõl, aki erre nem biztosított lehetõséget - hangzott el. Halmai példaként hozta fel a Magyar Gárda ügyét is. A szervezet elsõ összejövetelét a Köztársasági Elnöki Hivatal elõtt tartotta; az alkotmányjogász szerint az államfõnek már jóval ezt megelõzõen határozott véleményt kellett volna megfogalmaznia az ügyben.

Sólyom László a legfõbb ügyész, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, valamint az ombudsmanok jelölésekor nem egyeztetett a parlamenti pártok képviselõivel. Emiatt kiváló emberek „buktak el”, illetve fontos posztok maradtak huzamosabb ideig betöltetlenül - hangsúlyozta Halmai Gábor. Véleménye szerint a köztársasági elnök összességében nem volt elfogulatlan, sõt úgy tûnt, „személyes ellenszenv” vezérli az elõzõ kormánnyal szemben.

Fodor Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke szerint a köztársasági elnök nem volt politikailag elfogult, de azzal Fodor Gábor is egyetértett, hogy romaügyben megkésett a reakciója, illetve hogy a jelölések kapcsán egyeztetnie kellett volna a pártokkal, így ugyanis nem a legjobb szakembereket választották. A vitatott lépések közé sorolta a politikus azt is, hogy annak idején Sólyom László nem fogott kezet Fekete Jánossal, illetve visszautasította, hogy Horn Gyula megkapja a köztársasági érdemrend nagykeresztjét.

Fodor Gábor szerint azonban az államfõ összességében jól szolgálta az alkotmányos rendet. A jelenlegi berendezkedés átalakításának viszont gátja lehet, elszántan védelmezné azt. Ha nem õ lesz a következõ köztársasági elnök, az azt is jelentheti, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai változást terveznek az alkotmányos rendszerben - jelentette ki Fodor Gábor.