Felsõzsolcán, bár most akár meg is tehetnék, soha nem adtak ki építési engedélyt ártérre. Sem az önkormányzat, sem elõdje, a községi tanács. A környéken több mint 280 ház dõlt össze a hetekkel ezelõtti árvízben.

„Zsolca nem volt ártéren soha, még az öreg szüleim gyerekkorára sem emlékeznek vissza, hogy itt árvíz lett volna” – mondta Serke János

Szabályosan építkeztek alig néhány méterre a sokszorosára duzzadt Bódva patak medrétõl. A minisztérium most felülvizsgálja, hogy a vízügyi igazgatóság évtizedekkel ezelõtt helyesen jelölte-e ki az árterületet - ahogy õk hívják, a nagy vízi mederterületet. Ezt ellenõrzik Felsõzsolcán, és mindenütt a folyók, a patakok mentén az országban. Bár elég közel a víz, el sem tudnák hinni, hogy rossz helyre építkeztek.

„Itt nem volt ilyen, soha az életben. Most találták ezt ki, hogy Zsolca erre épült” – mondta Ligetvári János

A környezetvédelmi és vízügyi államtitkár egy 2006-os kormányrendelet módosítását kezdeményezi, amely az önkormányzatoknak valamiért lehetõvé tette, hogy engedélyt adjanak ártéri építkezésre.

„Nagyon sajnálatos, hogy az elmúlt évtizedekben nagy vízi mederben, azaz árvíz járta területeken magánházak épültek. Ugyanakkor szó nem lehet róla, hogy a magánházak lebontásra kerüljenek, de bizony szó lehet arról, hogy a jövõre nézve senki ne kaphasson engedélyt, aki építkezni akar. Se bevásárlóközpontra, se magánházra – mondta Illés Zoltán környezetvédelmi és vízügyi államtitkár.

A kereskedelmi vállalkozásokat, akik eddig rossz helyre építkeztek, törvényben köteleznék, hogy kössenek olyan biztosítást, amelybõl kártalanítani lehetne a miattuk bajba kerülteket. Egyelõre az az általános gyakorlat, hogy a biztosítótársaságok nem kötnek szerzõdést ártérre épült ingatlanra.