A február 16-án tett javaslatoknál többet kell tenni - jelentette ki szombaton, az MSZP kongresszusán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután felajánlotta lemondását. Gyurcsány különös utat járt be év eleje óta. Január közepén a válságot nevezte a legnagyobb ellenségnek, és alaposan kimunkált forgatókönyv alapján az adó-, a foglalkoztatási és a szociális rendszer átalakítását javasolta. Volt rendkívüli ülés, sok-sok egyeztetés a kormány terveirõl.

Gyurcsány nyilatkozatai szerint januárban még úgy érezhette: eljött az idõ a változásra, újra neki lehet menni néhány alapkérdésnek, újra elõ lehet venni a nagy ellátórendszerek átalakítását. Az MSZP-nek olyan vezetõkre van szüksége, akik a közösen megalkotott és közösen elfogadott politikáért érdemesek megküzdeni, hajlandók szerepelni - jelentette ki a válságkezelésrõl szóló rendkívüli parlamenti ülés elõtti napokban (I. 24.). "Engem az támogasson, aki ebben hisz [...], akik vezetõnek szegõdnek mellém, azok ezt vállalják" - fogalmazott.

"Ma úgy látjuk, azt a tájékoztatást kapja a kormány, hogy azokat a módosításokat, amiket el kell végezni, a kormány a saját hatáskörében elvégzi, elvégezheti, és ennek meg is fog felelni" - jelentette ki a parlament által kezdeményezett rendkívüli ülésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök január végén (I.. 29.). Gyurcsány ekkor még csak nagy vonalakban beszélt a kormány terveirõl.

A kormány javaslatait gyakorlatilag úgy vezette fel, mintha azok jelentenék az egyedüli üdvözítõ és lehetséges megoldást. Elõre jelezte, hogy a javaslatoknak nem mindenki fog ötülni, "lesz édes és lesz keserû pirula ebben a dobozban" - mondta. Úgy beszélt a kormány javaslatairól, mintha azok a nagy lehetõség megteremtését szolgálnák. A kérdés az, Magyarország hogyan tudja a gazdasági világválság átrendezõdõ folyamatait felhasználni a maga érdekében, "hogy amikor elvonulnak a válság viharfelhõi, Magyarország azok között legyen, akikrõl azt mondják, a hétszázát, ezek a viharban jól kormányoztak" - jelentette ki január közepén (I. 16.). Figyelmeztett ugyanakkor arra is, hogy szerinte nem lehet sokkterápiát alkalmazni, határozott, de jól kiegyensúlyozott politika kell. Jelezte azt is, hogy szerinte "Magyarországon nincs lehetõség radikális adócsökkentésre" (I. 28.).

A kormány konkrét javaslatainak ismertetése után Gyurcsány felszabadultan nyilatkozott a másfél hónap alatt megtett útról az MTV Az Este címû mûsorában. Azt állította, hogy az EU-ban egyetlen másik ország sem vezet be a kormány által javasoltakhoz hasonló átfogó reformokat. "Nem elég bátornak lenni, engedni kell, hogy az országnak legyen felkészülési ideje... Nincs reform, ha az emberek nem értik és nem támogatják, csak a miniszterelnök bátor" - intette le azokat, akik mérsékeltségük miatt bírálták a kormány javaslatait.

Valami megváltozott

Úgy tûnik azonban, hogy ekkor szépen lassan valami megfordult benne. A Reformszövetség javaslatainak ismertetése után (II. 21.) még nagyon kritikus volt. Azt mondta, "imponáló a Reformszövetség gazdaságpolitikai csomagja, de javaslataik társadalmi hatása idõnként dermesztõ". Sõt, a szövetséggel való konzultáció igyekezett sulykolni, hogy a kormány helyes úton jár. A találkozó egyik tanulsága azt volt a számára, hogy az eddig bejelentett intézkedések iránya helyes volt, a 2006-ban elindított reformpolitika irányai, céljai jók voltak - mondta az MTI-nek. Egyúttal megígérte, hogy a javaslatokat pontról pontra elemezni fogják a következõ hetekben.

Pár nappal késõbb azonban már nyíltan lehetséges alternatívaként beszélt a Reformszövetség ötleteirõl. Február végén (II. 27.) lehetséges kompromisszumként beszélt a javaslatról. A kormány megfontolja, hogy a saját válságkezelõ csomagjában javasolt kiadáscsökkentéshez képest lehet-e még nagyobb a kiadáscsökkentés. "Érdemes ezt okosan megbeszélni (...) ebben nyitott vagyok" - fogalmazott.

Megnevezett több olyan ötletet is a Reformszövetség javaslatából, amelyet támogathatónak tartott (a nyugdíjkorhatár emelése, az indexálás megváltoztatása), igaz, figyelmezetett az olyan különbségekre is, amelyekben nem akar engedni (a 13. havi nyugdíj megõrzése).

Két nappal késõbb (II. 29.) még tovább ment Gyurcsány. "Nem vagyok biztos abban, hogy csak ez az egy megoldás van, amit a kormány javasol [...] Ha valaki azt mondja, hogy ennél van jobb program, amely a lényeget illetõen ugyanoda viszi az országot, mint ahova az, amit javaslunk, de itt meg ott meg ott ez jobb, akkor ezt meg fogjuk hallgatni, akkor meg fogjuk fontolni, akkor figyelembe fogjuk venni" - fogalmazott a parlamentben.

Nyilatkozatai alapján március elején uralkodtak el leginkább a kétségek Gyurcsányon. Több nyilatkozatából úgy tûnik, nem igazán tudta eldönteni õ maga sem, hogyan törjön ki a válság okozta helyzetbõl.

Március legelején (III. 06.) az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) ülésén az MTI szerint a kormányfõ azt mondta: határozottabb, mélyebb változtatásra van lehetõsége a kormánynak a két hete bejelentetteknél, és bírálta azokat, akik válság-forgatókönyvvel hiszterizálnak. Gyurcsánynak ez a beszéde azért érdekes, mert az OÉT munkavállalói oldala már a kormány javaslatait is sokallta (igaz, a munkaadók kevesellték), mégis azzal próbálta gyõzködni a tanács tagjait, hogy ennél több kell. Nem volt azonban szilárdan meggyõzõdve errõl.

"Szociális munkást, létminimum alatt élõket ritkán kérdeznek meg a válságkezelésrõl. Méltányosságot kérek a közgazdászoktól", hogy a gazdasági szempontok mellett szociális megfontolások is érvényesülhessenek" - jelentette ki Gyurcsány Bokros Lajos korábbi pénzügyminiszter és a Reformszövetség javaslatairól március elején egy kormányzati konferencián (III. 11.). Gyurcsány egyúttal dicsérte is a javaslatok racionalitását.

Gyurcsány szombati kijelentése ennél is tovább ment, gyakorlatilag jelezte, hogy már nem tartja elfogadhatónak a kormányfõként a kabinettel elért kompromisszumot. Vasárnap pedig felhívta a figyelmet arra is, hogy továbbra is részt akar venni a válság miatt szükségessé vált nagyobb átalakítások irányainak kijelölésében. Az MSZP elnökségének ülése után kijelentette: a várhatóan áprilisban hivatalba lépõ új kormány nem kezdheti nulláról a munkát, ezért a kabinet a hátralévõ hetekben még kidolgoz több alapvetõ törvényjavaslatot, és ezeket be is nyújtja a parlamentnek.