Szinte minden komponens esetében olyan változásokra lehet számítani, amely az üzemanyagok drágulását okozhatja a nyári hónapokban. A piaci szakértõk többsége szerint egyértelmûen az olajár emelkedésére és a forint enyhe gyengülésére lehet számítani, miközben az már tény, hogy az adóterhek növekedni fognak.

Recessziós idõben a jövedelmek csökkenése és az árak emelkedése a kereslet csökkenését szokta okozni, de az üzemanyagok esetében nem ilyen egyértelmû a megfelelés. A benzin és a gázolaj kereslete ugyanis viszonylag kevéssé ár-, illetve jövedelemérzékeny, azaz olyan termékekrõl van szó, aminek a megvásárlásáról csak nehezen mondunk le akkor is, ha az ára emelkedik, vagy pedig a jövedelmünk csökken.

A szakértõk szerint az üzemanyag drágulása minden bizonnyal bekövetkezik majd, a kérdés csak annyi, hogy milyen mértékû lesz az áremelkedés. A pesszimistább elemzõk szerint érdemes felkészülni a 300 forint feletti benzinárakra is (lásd keretes írásunkat a cikk végén), de hosszabb távon inkább a lélektani határ alatti értékek valószínûek. A benzin átlagára jelenleg 272 forint, a gázolajé pedig 253 forint, miközben a kutaknál 10-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak az autósok.

Tartósan nem várható 300 forint fölötti benzinár

"Elképzelhetõ a 300 forintos benzinár elérése, de nem valószínû, hogy a benzin idén tartósan 300 forint fölé menjen" - fejtette ki az [origo]-nak Hegedûs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetõ igazgatója, aki szerint a trend nem ilyen irányú, és erõs a deflációs (árcsökkenési) nyomás a világpiacon. A kõolaj ára eleve nyomott, de magasak a készletek, így aligha várható a trend megfordulása. Bár az OPEC próbálja szûkíteni a kitermelést, de ez nem valószínû, hogy még az idén felhajtaná a kõolaj árát a világpiacon. Ennek oka az, hogy várhatóan a globális gazdasági növekedés sem lódul meg a következõ hónapokban.

"A második félévben inkább a süllyedés megállása sejthetõ elõre, az újraindulás még alighanem várat magára a nagy nyugati országokban" - vélekedett Hegedûs, aki szerint a nemzetközi hatások ellensúlyozhatják az adóhatásokat, ezért a szakértõ a benzin éves átlagárát 10-15 forinttal a tavalyi, 290 forint fölötti átlagár alá várja.

Az adók biztosan emelkednek

A Bajnai-kormány döntése értelmében július 1-jétõl a 20 százalékos normál áfakulcs 25 százalékra nõ, az egyes jövedéki termékek adója pedig 5-6 százalékkal emelkedik. Mind a két módosítás hat a jövedéki körbe sorolt benzinre és gázolajra is, természetesen az árak emelkedését okozva. (Az adók emelésére az államháztartási bevételek növelése miatt volt szükség)

A mostani törvénymódosítás az ólmozatlan benzinre tonnánként 109 ezer forint, míg a gázolajra 90 500 forint jövedéki adót ír elõ, ami azt jelenti, hogy a 95-ös benzin ára például nagyjából 7 forinttal emelkedik majd literenként a jövedéki adó megemelése miatt, a gázolajé pedig ennél kicsit szerényebb mértékben. Az áfa emelése mind a két üzemanyagfajtát érinteni fogja, mégpedig további 10 forint körüli drágulást jelentve.

"Amennyiben ma lenne július elseje, akkor a tegnapi szintekhez képest nagyjából 15 forinttal emelkedne mind a benzin, mind pedig a gázolaj ára a kutaknál" - számszerûsítette az adóemelések hatását Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség fõtitkára.

Wilde elmondta, hogy az üzemanyagok árának van egyfajta szezonalitása, miszerint nyáron a a turizmus felfutása miatt a benzin drágul, õsszel pedig a mezõgazdasági munkák miatt a gázolaj lesz drágább, de más tényezõk miatt ezek a hatások ma már sokszor nem is nagyon érezhetõek.

Az olaj jó eséllyel drágulni fog

Az Erste tanulmánya szerint a jelenlegi, 60 dollár alatti szintekrõl júliusra akár egészen 70-80 dollárig is felmehet a kõolaj világpiaci ára, ami 15-30 százalékos drágulást jelentene kevesebb mint két hónap alatt.

A kõolaj esetében az árszint emelkedése mellett leginkább az autózási szezon közeledése szól. Az árfolyam évek óta emelkedést mutat a nyári idõszakot megelõzõen és jellemzõen július környékén éri el csúcsát. Az utóbbi tíz évben a március-júliusi idõszak átlagos árnövekedése 12,7 százalékos volt, az átlagos éves növekedés pedig 15,3 százalékos, vagyis az éves emelkedés több mint 80 százaléka ebben az idõszakban szokott megvalósulni. Az Erste szakértõi jelentése szerint az autóhasználat élénkülése már most is látható, a benzinkészletek az utóbbi hetekben ugyanis jelentõsen estek.

Az olaj jelentõs leértékelõdésen ment keresztül a 2008 nyári csúcsról, akkor ugyanis 140 dollárt is elkértek egy hordóért, az idei év elején pedig voltak üzletek 32 dollár környékén is. Az árszint esését a gazdasági recessziótól való félelem és az autóipar hanyatlása okozta, ez a két tényezõ ugyanis az üzemanyagok iránti kereslet szûkülését vonta maga után.

Az Erste adatai szerint a kõolaj iránti kereslet tavaly márciusában tetõzött napi 88 millió hordós értéken, ami az ár emelkedésével is járt - annak ellenére, hogy a jelzálogválság már kirobbant. Júliusban 146 dollárba került egy hordó olaj, ami márciushoz képest több mint 40 százalékos emelkedést jelentett. A drágulás a kínálatot sem hagyta érintetlenül, ami szintén tavaly júliusban jutott csúcsra.

Az adatokból is látszik, hogy a piaci kereslet és a kínálat idõbeli eltolódást mutatott, azaz a termelõk pár hónapos késéssel reagáltak az áremelkedésre (a keresleti csúcsot márciusban jegyezték fel, a kínálatit pedig júliusban). Ez az idõbeli csúszás túlkínálatot okozott, ez pedig az olajár látványos összeomlásához vezetett a tavalyi év második felében.

A forint jó eséllyel gyengülni fog

Az olaj és így az üzemanyagok árának fontos alakítója a forint árfolyama is, azaz egy olyan változó, aminek a változását nagyon nehéz elõre jelezni. A benzin esetében elsõsorban a dollárral szembeni jegyzésnek van jelentõsége, vagyis nem csak a forint euróval szembeni mozgására kell figyelni, hanem az euró/dollár kurzus alakulására is.

A forint piacára jellemzõ forgalomhiány a nemzetközi piacokon nincs jelen, így az ottani árfolyamok esetében nem lehet jelentõs mozgásokra számítani (hisz a kurzusok jellemzõen azonnal beáraznak minden fundamentális változást). Az euró/dollár árfolyam 1,35 körül áll jelenleg, és az elõrejelzések nyárra 1,35-1,36 körüli értékekkel számolnak.

A forintra vonatkozó elõrejelzésekben épp a bizonytalanság és a piac kiszámíthatatlansága miatt jelentõsek az eltérések, de a többség arra számít, hogy a mostani erõsödésnek nem voltak fundamentális alapjai, így gyengülni fog a magyar fizetõeszköz

A Bloomberg 25 prognózist összegzõ elemzõi konszenzusa szerint nyár végéig két és fél százalékos lesz a forint esése az euróval szemben, de rövid távon akár további erõsödés is elképzelhetõ. A Bank of America-Merrill Lynch szerint az idei õsz elején 330 forintos eurókurzus várható, Ambrus Gábor, a londoni 4Cast elemzõje pedig féléves távlatban 7 százalékos esésre számít. A Raiffeisen Bank elemzõi úgy vélik, hogy júniusban 300 forint lesz egy euró, egy dollárért pedig valamivel több mint 214 forintot kell majd adni.

Nem osztja a makroelemzõk pesszimizmusát a GKI szakértõje. Hegedûs szerint a forint gyengülésére sem lehet számítani, hiszen a magyar pénz már így is elég gyenge, és a mostani 285-290 forint/eurós szint pedig alighanem egy olyan érték, ami nem nagyon fog változni, pontosabban nagyjából ide fog visszatérni egy ideig az árfolyam az idõrõl-idõre bekövetkezõ kilengések után. Hegedûs azonban aláhúzta, hogy "a forint árfolyama instabil, bármikor bekövetkezhet olyan spekulációs mozgás, ami felborítja a számításokat". Hosszabb távon a gazdaságkutató bízik abban, hogy a forint inkább erõsödik majd, nem pedig gyengül, ha Magyarország túljut a gazdasági válságon és az egyensúly helyreállítása is megtörténik.

Egy kis matematika

A jelenlegi szabályozás szerint egy liter benzin esetében az adóterhelés nagyjából az ár 55 százalékát teszi ki. Az átlagos, 272 forintos literenkénti árral számolva az áfa-terhelés valamivel több mint 45 forint, a jövedéki adó 103,50 forint, a stratégiai tartalékhoz való hozzájárulás pedig nagyjából 4 forint, azaz összesen több mint 150 forint. A fennmaradó összeg - eesetünkben megközelítõleg 120 forint - az elõállítási költségeket, a nagykereskedelmi, illetve kiskereskedelmi árrést tartalmazza.

Tételezzük fel, hogy az üdülési szezon miatt 10 százalékkal drágul az olaj, ennyivel mennek fel az árrések is, és 2,5 százalékot gyengül a forint az euróval és a dollárral szemben, azaz a benzin adókon kívüli, beszerzési ára 120 forintról 135 forintra emelkedik. Erre jön rá a 103,50 forintról 109 forintra emelkedõ jövedéki adó, illetve a 25 százalékos áfa, ami az irányadó árat 272 forintról összességében 305 forintra emeli hipotetikus modellünkben.