A gyermekek még június 22-én születtek a gyõri kórházban, azonban a császármetszés után az asszonynak több mint egy hétig nem volt széklete.

Férje emiatt többször panaszkodott az orvosoknak, de õk azt mondták, ez természetes a császármetszés után.

Az asszony közben súlyos vérmérgezést kapott és a gyõri kórház intenzív osztályán - gyermekei születése után alig két héttel - a szövõdményekbe belehalt. A vérmérgezést az okozhatta, hogy a császármetszéskor több helyen megsérült a nõ vékonybele, így a béltartalom a hasüregbe ürült, amit az orvosok csak kilenc nappal a császármetszés után vettek észre, de ekkor az anya már menthetetlen volt.

Az asszonyt a császármetszés után többször is megoperálták, elõször a méhét, majd tíz nappal késõbb mindkét petevezetékét távolították el. Ekkor vették észre, hogy még valószínûleg a császármetszéskor a vékonybelét több helyen megvágták, ettõl a béltartalom a hasüregbe ürült, ez okozhatta a súlyos vérmérgezést, amelybe az asszony végül belehalt.

A fiatalasszony férje többször panaszkodott az orvosoknak, hogy feleségének napok óta nincs széklete, de azzal nyugtatták, hogy ez a császármetszés után elõfordul.

Az asszony állapota közben rosszabbra fordult, belázasodott. A császármetszést végzõ orvos ekkor eltávolította a nõ méhét, mert a szülés után a méh nem akart összehúzódni és gond volt a laboreredményekkel.

A férfi ekkor újra panaszkodott az orvosoknak, hogy már egy hete nincs feleségének széklete. Az asszony egész testét ekkor már ödémák borították, tovább romlott az állapota, de még ekkor sem rendeltek el CT vizsgálatot az orvosok.

Az asszony állapota napról napra tovább romlott, ekkor a haskörfogata már nagyobb volt, mint a császármetszés elõtt, az ikerterhessége alatt, a laborleletei vérmérgezést mutattak. A tünetek ellenére az orvosok még mindig nem kértek CT vizsgálatot, antibiotikus terápiát rendeltek el. Amikor a testén elõbb piros, majd sárga, végül fekete duzzanatok alakultak ki az orvosok arra gyanakodtak, hogy az asszony allergiás lehet valamelyik antibiotikumra.

Az orvosok csak ezután, június legvégén - a férj szerint 29-én vagy 30-án - kértek CT vizsgálatot, ami az egyik petefészek súlyos gyulladását mutatta ki, ezért az asszonyt azonnal megmûtötték, kivették mindkét petefészkét.

A mûtét után a sebész a férjnek azt mondta, az asszony vékonybelén több lukat, vágást talált, de ezeket is "bestoppolta".

Mivel az asszony állapota tovább romlott, újabb mûtétet végeztek az orvosok, az ismételt beavatkozást a férjnek azzal indokolták: "hátha találnak még valamilyen kivehetõ gócot az asszony szervezetében."

A mûtét után másnap - július 3-án - az intenzív orvos a férjnek azt mondta, újabb gócot nem találtak, de a vérmérgezést az idézhette elõ, hogy a béltartalom a hasüregbe jutott. Az orvos ekkor azt is mondta, hogy az asszony annyira legyengült, hogy már válságos az állapota. A fiatalasszony másnap éjfél után meghalt a gyõri kórház intenzív osztályán.

Ábrahám László, a férj jogi képviselõje a Független Hírügynökségnek elmondta: a mûtétek során okozott sérülések a mûtéti kockázatok közé tartoznak, de az, hogy ezeket, ezek szövõdményeit a beavatkozást és az intenzív terápiát végzõ orvosok nem veszik észre, ezek már szakmai szabályszegésnek számítanak, ez pedig már elegendõ lehet a foglalkozás körébe elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségének megállapítására.

Az ügyvéd kártérítési pert indítását tervezi a kórház ellen.

A gyõri kórház a történtek miatt belsõ vizsgálatot indított, annak lezárultáig nem nyilatkoznak.