Ennek ellenére csak az új parlament pénteki megalakulása, mentelmi jogának megszûnése után pár perccel vették õrizetbe Hagyót. Bár a rendõrség hetekig várt Hagyó meggyanúsításával, hétfõn már arra hivatkozva helyezték elõzetes letartóztatásba, nehogy elszökjön.

"A Budapesti Rendõr-fõkapitányság már hetekkel korábban jelezte, hogy elegendõ bizonyíték gyûlt össze H. Miklós büntetõjogi felelõsségének megállapítására, a megalapozott gyanú közlésére" - ismerte el az [origo] kérdésére a Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) csütörtökön. "H. Miklós mentelmi joggal rendelkezett, így a Budapesti Rendõr-fõkapitányságnak nem volt lehetõsége vele szemben eljárni" - állította a BRFK kommunikációs osztálya, ami azonban nem pontosan fedi a valóságot.

A rendõrség ugyanis kezdeményezheti a büntetõeljárás alá vont képviselõk mentelmi jogának felfüggesztését. Ha a felfüggesztést a parlament mentelmi bizottsága javasolja, majd az országgyûlés ehhez hozzájárul, akkor a képviselõvel szemben ugyanúgy járhat el a rendõrség, mint bármely más állampolgárral szemben (a parlamenti bizottságok február óta nem üléseznek, de a házszabály alapján a házbizottság vagy a bizottság tagjainak egyötöde is összehívathatta volna a mentelmi bizottságot). A rendõrség tehát elindíthatta volna Hagyó Miklós mentelmi jogának felfüggesztését, ezt azonban az BRFK válasza szerint nem tették meg, inkább kivárták, míg a korábbi szocialista fõpolgármester-helyettes mentelmi joga az új parlament pénteki alakuló ülésével automatikusan megszûnik. Amint ez megtörtént, a BKV-ügyben hûtlen kezeléssel és más bûncselekményekkel meggyanúsított Hagyót elõállították, majd többek között éppen a szökés, elrejtõzés veszélyére hivatkozva elõzetes letartóztatásba helyezték.

"A hatályos magyar jogszabályok szerint, mikor a parlamentben az újonnan 2010-2014 ciklusra megválasztott képviselõk letették hivatali esküjüket, azzal egy idõben megszûnt a 2006-2010 ciklus képviselõinek mentelmi joga... Amennyiben esetleg napokkal az eskütétel után került volna sor H. Miklós elõállítására, az állampolgárok joggal kérhették volna számon a rendõrségen, ha megvannak a bizonyítékok, vajon mire vár még a nyomozó hatóság?" - olvasható a rendõrség válaszában, bár az [origo] arról kérdezte a rendõrséget, hogy miért nem próbálták már korábban megindítani az eljárást Hagyó ellen, ha egyszer azt feltételezik, hogy a szökésétõl is lehet tartani.

Az alkotmány mondja ki, hogy az országgyûlési képviselõt mentelmi jog illeti meg. Ennek az a lényege, hogy a képviselõ bíróság vagy más hatóság elõtt - megbízatásának ideje alatt és azt követõen - nem vonható felelõsségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Az országgyûlés tagjainak a mentelmi joga addig tart, amíg a mandátuma él, márpedig a képviselõi megbízatás - más lehetséges okok mellett - az országgyûlés mûködésének a befejezésével ér véget. (Az új országgyûlés megbízatása pedig az alakuló üléssel kezdõdik.)

A mentelmi jog miatt egy képviselõt csak tettenérés esetén lehet õrizetbe venni, és csak akkor lehet ellene büntetõeljárást vagy szabálysértési eljárást indítani, illetve büntetõ-eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni, ha ehhez az országgyûlés elõzetesen hozzájárulását adta.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfõbb ügyész, azt követõen, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elõ az országgyûlés elnökéhez. Az indítványt elõször az országgyûlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága vizsgálja meg, és határozati javaslatot hoz róla. Majd az országgyûlés határoz az ügyben, vita nélkül, de az érintett képviselõ jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévõ képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges.

Hagyó pár napja jelentkezett

Alig pár perccel az után kopogtattak a rendõrök Hagyó Miklósnál, hogy az új parlament kimondta a megalakulását, és ezzel védence mentelmi joga megszûnt - mondta az [origo]-nak Kádár András, Hagyó ügyvédje. "Önmagában már ez a tény is arra utal, hogy nagyon ki volt centizve" - tette hozzá Kádár, aki szerint "pontosan és jól látszott, hogy mi történt".

Kádár szerint május 11-én - három nappal elõállítása elõtt - Hagyó egy postán és faxon a rendõrségre eljuttatott levélben maga jelentkezett a BRFK-nál. Ebben Kádár szerint megadták a politikus és jogi képviselõjének összes elérhetõségét, és jelezték, hogy Hagyó készen áll a vallomástételre. "Kértük, hogy adják meg a helyet és idõt, amikor Hagyó Miklós vallomást tehet, de a rendõrség részérõl a levélre semmilyen reagálás nem érkezett" - mondta az ügyvéd. Kádár szerint ezért alaptalan, hogy Hagyó elõzetes letartóztatását szökés, elrejtõzés, illetve a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt rendelték el. "Nem csak hogy maga jelentkezett a rendõrségnél, amely erre nem is válaszolt, de korábban, az elmúlt hónapokban is elérhetõ volt, többször nyilatkozott és megmutatta magát" - mondta.

Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, és így mindenrõl tudnia kell, de a rendõrség önálló hatáskörrel nyomoz, így õk döntik el, mikor áll úgy a nyomozás, hogy elõállításra van szükség - mondta az [origo]-nak Skoda Gabriella, a fõügyészség szóvivõje. Arra a kérdésre, miszerint egyeztette-e az ügyészséggel a BRFK, hogy Hagyó elfogásával kivárják a mentelmi jog megszûnését, a szóvivõ megismételte, hogy a rendõrség látja át, hol tartanak a nyomozati tervvel, még ha az ügyészséggel rendszeres, napi és heti kapcsolatban vannak is a nyomozók.

A pénteken elfogott és kihallgatott Hagyót a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfõn elõzetes letartóztatásba helyezte, a vele együtt szintén meggyanúsított H. Évát és L. Ottót - akik korábban a politikus kommunikációs munkatársai voltak - házi õrizetbe helyezték, bár az ügyészség az õ letartóztatásukat is indítványozta. A gyanú szerint a fõváros közlekedési ügyekért felelõs egykori alpolgármestere - közvetlenül vagy közvetítõin, így H. Éván, L. Ottón keresztül - utasításokat adott a BKV egyes vezetõinek, hogy szükségtelen szerzõdéseket kössenek.

Mintha "pr-munkát látna" a közönség

Bárándy Péter, H. Éva ügyvédje - a Medgyessy-kormány igazságügyminisztere - szerint súlyos aggályokat vet fel az, hogy a rendõrség az új összetételû parlament megalakulásához igazította lépéseit egy büntetõügyben. Mint mondta, Hagyó Miklós hat hónapja tudatában van annak, hogy folyik egy büntetõeljárás, ami ellene is irányul, még ha nem is kifejezetten ellene indították. "A mentelmi joga miatt megtehette volna, hogy elhagyja az országot, de õ egyértelmûen kinyilvánította, hogy marad. Ha fél évig nem szökött meg, akkor nehéz elhinni, hogy ennek a veszélye pont akkor állt elõ, amikor az új parlament megalakul" - tette hozzá Bárándy.

Bárándy szerint Hagyó elfogásának körülményei, a rendõrség idõzítése azt a látszatot keltik, mintha a közvélemény "pr-munkát látna, nem pedig egy büntetõeljárást". "A történtek veszélyes dimenziókba visznek, mert könnyen kikezdhetik azt a hitet, hogy a hatóságok pártpolitikamentesen, szakszerûen járnak el" - mondta Bárándy.

Hónapok óta Hagyóról szól a BKV-ügy

Hagyó Miklós 2006 õszétõl tavaly november közepéig Budapest fõpolgármester-helyetteseként felügyelte a fõvárosi cégeket, köztük a BKV-t is. A közlekedési vállalatnál tavaly nyáron robbant ki egy botránysorozat, miután kiderült, hogy a közlekedési vállalat több vezetõ beosztású munkatársának milliós végkielégítéseket fizetett. Egyikük, Sz.-né Sz. Eleonóra humánpolitikai igazgató 86 millió forint végkielégítést kapott, majd tovább foglalkoztatták a cégnél havi 1,2 millió forintért. Sz.-nét végül januárban helyezték elõzetes letartóztatásba, de közben a nyomozás során kiderült, hogy a BKV tanácsadói és vállalkozói szerzõdései sincsenek rendben.

A rendõrség az ügyben a cég több vezetõjét is meggyanúsította, és az ATV meg nem nevezett rendõrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy több gyanúsított, Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh Zsolt korábbi megbízott igazgató is terhelõ vallomást tett Hagyó Miklósra. Március elején Balogh Zsolt több interjúban is azt állította, hogy Hagyó elõnytelen szerzõdések megkötésére kényszerítette és rajta keresztül jutott hetvenmillió forint jutott a fõpolgármester-helyetteshez, akinek egy nokiás dobozban kellett a pénzt átadnia.

Hagyó február elején lemondott képviselõ-jelöltségérõl és közgyûlési mandátumáról, a Baloghgal készült elsõ interjú után pedig felfüggesztette MSZP-tagságát is a párt érdekeire hivatkozva. A politikus azt állította, hogy ártatlan, és rágalmazás miatt több feljelentést is tett. Hagyó szerint soha senkitõl nem fogadott el "bûnös pénzt", a BKV-ügyben politikusként van felelõssége, de mindenben törvényesen járt el, ezért jogi felelõssége nincs.