Andy Rubin, az ember, aki összehozta az Androidot, ami világuralmat hozott a Google-nek az okostelefonok piacán, az év elején megunta eddigi munkáját, és új vízióval állt a cég vezetõi elé: robotokkal szeretne foglalkozni. Kérése nem talált süket fülekre: a Google társalapítója, Larry Page egyszer úgy nyilatkozott, hogy a technológiát mindenhová el kell juttatni, ahová csak lehetséges, hogy felszabadítsuk az embereket a rabszolgamunka alól.

Az ötvenéves mérnök, Google-vezetõ nem elõzmények nélkül kezd bele a robotos divízió kiépítésébe: mindig is érdekelték az intelligens gépek. Mielõtt az Apple-hez került, ahol gyártási mérnökként dolgozott, a kilencvenes években a fényképezõgépekbe objektíveket gyártó Carl Zeissnél volt robottechnológiai mérnök.

A Google vezérei pedig bíznak benne, a vízió megvalósítása elkezdõdött. A cég az elmúlt fél évben csendben megvett nyolc technológiai céget, hogy elkészítse a robotok új generációját:

• A japán Schaftot: néhány, a tokiói egyetemen frissen végzett robotikai mérnök vállalkozását, akik humanoid robotot fejlesztenének
• Az Industrial Perception nevû startupot, akik számítógépes látással kapcsolatos rendszereket és robotkezeket fejlesztenek teherautók be- és kipakolásához
• A Meka nevû céget, amely furcsa kinézetû humanoid robotok és robotkarok fejlesztésével foglalkozik
• A San Francisco-i Redwood Roboticsot, amely könnyen programozható robotkarokat fejleszt
• A robotkamerákkal foglalkozó Bot & Dollyt, amely speciális effekteket készített a Gravitáció címû filmhez is
• Az elõzõhöz kapcsolódó Autofuss nevû céget, amely reklámozással és dizájnnal foglalkozik
• A Holomni nevû apró tervezõcéget, amely high-tech kerekeket tervez
• Legújabb felvásárlásuk a pedig a Boston Dynamics

A Boston Dynamics magasan kiemelkedik a mezõnybõl: csak utolsó szerzõdése 10,8 millió amerikai dollár értékû. Összetett, már mûködõ, teljes robotokat fejlesztenek, nem is akárkiknek: az amerikai hadseregnek, a tengerészgyalogságnak és a Pentagonnak. Eddig olyan gépeket készítettek, mint az életmentõ terminátor, az Atlas; a katonai robotmacska, a Wildcat; a robotgepárd, ami futószalagon már lenyomta a világ leggyorsabb futóját, Usain Boltot; vagy a betontömbbel dobálózó robotkutya, a BigDog. Megvásárlásának hírére emelkedni kezdett a Google részvényének árfolyama, a cikk írásának pillanatában kicsivel átlépte az 1100 dollárt.

Bár a biztonság kedvéért megvették a terület legnagyobb nevét, Rubin szerint a maradék hét cég együtt képes mobil, ügyes robotot készíteni. Ettõl függetlenül pedig további felvásárlásokat is terveznek. A projekt központja Palo Altóban lesz, egy japán irodával kiegészítve. Most a Google más részlegeibõl irányítanak át munkatársakat, és robotikával foglalkozó mérnököket keresnek.

Viszlát futárok, helló robotok

A Google egyelõre nem beszél konkrét tervekrõl, nem állítja, hogy a robotokkal együtt olyan dolog jönne, ami a felhasználóknál akkorát szól, mint az Android vagy a Google Glass. A projekthez közel álló, a New York Timesnak név nélkül nyilatkozó források szerint a reális rövid távú célok között a gyártás, az elektronika összeszerelésének automatizálása szerepel. Ezek nem olyan projektek, mint a titokzatos X Labból kinövõ Glass vagy az önvezetõ autó - nem a távoli jövõben valósulnak meg, hanem inkább minél elõbb.

A másik csapásirány az Amazonnak fájhat: a Google azt szeretné, hogy a gyár padlójától a vásárló küszöbéig a lehetõ legtöbb folyamat automatizálva legyen, az elkészítéstõl a szállításig. A cég már kísérletezik csomagszállítással a Google Shopping projekt keretében, amely csak néhány városban elérhetõ. Rubin azt is elismeri, hogy még több területen áttörésekre van szükség ahhoz, hogy igazán nagyot alkothassanak. Egyelõre nem elég jó a robotok szoftvere, az érzékelõik; viszont több hardveres problémát már megoldottak, például a a mozgást, mobilitást és a kezek mozgatását.

Jön a robothadsereg?

Akármit is állít Rubin arról, hogy milyen földhözragadtak a robotos terveik, nem biztos, hogy hinni kell neki: a Google már most is sok eléggé jövõbe mutató technológiával kísérletezik:

• Ballonokkal internetet vinnénk mindenkinek (ugyanezen a Facebook is dolgozik)
• Fejlesztik viselhetõ számítógépek eddigi legjobbját, a Google Glass szemüveget
• Elõrehaladott állapotban van az önvezetõ autójuk (A NYTimesnak adott interjúban maga Rubin hasonlítja össze a robotos projekttel, azt állítja, elõbbi is sci-fi volt, amikor 2009-ben elkezdték)
• Jön a darabokra szedhetõ telefon (még ha valószínûleg nem is jön be)

A Boston Dynamics felvásárlása mindenképpen komoly lépés, a cég profilja alapján egyértelmûen állíthatjuk, hogy a jövõ robothadseregéhez teszik le az elsõ téglákat. A cég az amerikai hadsereg kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ügynökségének, a DARPA-nak a hírek alapján szinte kizárólagos, de mindenképpen az egyik legnagyobb robotos partnere. Technológiai elõnyük magánhadsereg-építésbe fordulhat: Joe Bondaryk, a cég projektmenedzsere óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy megtartják eddigi katonai kapcsolataikat, de újakat már nem építenek ki.

Nem csoda, hogy a teljes sajtó és a szakértõk is csak találgatnak: a felvásárolt technológiák nem egy konkrét irányba mutatnak. Chris Melhuish, a Bristol Robotics Laboratory igazgatója szerint az intelligens kerekektõl az idõseket segítõ humanoid robotokon át precíz gyilkológépekig bármi fejleszthetõ ennyi céggel. Will Jackson, a RoboThespian nevû robot egyik fejlesztõje egyenesen azt állítja, hogy a Google az áruházakban és a reptereken keresési asszisztenseknek használná a robotokat: mégis jobb kérdezni valakitõl, aki a szemedbe néz, mint az okostelefont nyomogatni

Elveszik a munkát!

A robotokkal kapcsolatos közbeszédet Amerikában most nem a menõ jövõ foglalkoztatja, hanem az, hogy egyre kevesebb kétkezi munkásra lesz szükség, ami már amúgy is probléma néhány területen (többek között emiatt rendszeres attrocitások érik a techcégek dolgozóit, legutóbb például egy Google-busz ablakát törték be). Félelmük bizonyos szemszögbõl nem alaptalan, nemcsak a Google kísérletezik robotokkal: az Apple tavaly 10,5 milliárd dollárt költött robotikára, az Amazon pedig 750 millió dollárért megvette a Kiva Systems, kerekes robotokat gyártó céget, amellyekkel nyilvánvalóan az áruházi pakolókat helyettesítenék.

Az egyértelmû, hogy Google-tõl, robotoktól függetlenül világszerte egyre kevesebb fizikai munkásra lesz szükség. Érdemes a kérdést talán úgy megfogni, hogy ezek mind felszabadított erõforrások, akik értelmes dolgokat találhatnak ki ismétlõdõ, monoton, robotokkal is elvégezhetõ munkák helyett. Ehhez viszont intelligencia és képzés kell, a jövõ kormányainak ezért érdemes minél többet költeni az oktatásra.