Így - mint az egészségügyi államtitkárság közleményében kiemelte - az iskolai menzákon a napokban felszolgált ebéd egyelõre nem a jogszabálynak való megfelelés eredménye, a közétkeztetésben számos helyen még ugyanolyan étel kerül az asztalra, mint tavaly. Az ágazat célja éppen az, hogy a sajtóban a napokban megjelent negatív példák a jövõben ne fordulhassanak elõ - hangsúlyozta az államtitkárság, hozzátéve: ezen a jogosan kritizált állapoton fog változtatni a tervezet elfogadása és életbe lépése.

Az államtitkárság közleményében kiemelte, hogy a jogszabály-módosítást hosszas szakmai elõkészítõ munka elõzte meg. A rendelettervezetet az Európai Bizottság számára bejelentették. A véleményezési idõszak legkevesebb három hónap, amely a tagállamok esetleges észrevételeitõl függõen legfeljebb hat hónap lehet. A rendelet megjelenése ezt követõen várható, a tervezett hatályba lépés szeptember elseje - írta az egészségügyi államtitkárság.

A közétkeztetésben 1,2 millió gyermek vesz részt a bölcsõdétõl a középiskoláig, ezen kívül ebbe a kategóriába tartozik a kórházi étkeztetés, a szociális intézményekben élõk és az egész napos szociális ellátásban részesülõk, valamint az állami, önkormányzati táborokban pihenõk étkezése is.

Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) fõigazgató-fõorvosa az MTI-nek december elején adott interjújában elmondta: a közétkeztetés átalakításánál elsõsorban az egészségügyi érdekeket kell figyelembe venni, hiszen a betegségek kialakulása szorosan összefügg a táplálkozással. A szakember reményét fejezte ki, hogy az OÉTI által kidolgozott közétkeztetési rendelettervezet minél elõbb életbe lép. Ugyanis mint kiemelte: ajánlások már most is vannak, de ezt a közétkeztetésben résztvevõk egy része nem tartja magára nézve kötelezõnek.