A Fõvárosi Törvényszék hétfõn büntetõkollégiumi tanácselnöki értekezletének állásfoglalása alapján azt közölte, hogy annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie a büntetõeljárást, ahol a tárgyalást eredetileg megkezdték, függetlenül attól, hogy az ügyáthelyezés miatt eljáró törvényszékek megállapították az illetékességük hiányát. Hozzátették továbbá, hogy a szakmai értekezlet döntése nyomán a visszaküldött ügyekben a Fõvárosi Törvényszék meg fogja állapítani illetékessége hiányát, és az eljáró bíróság kijelölésérõl a Kúria dönt.

Kónya István az MTI-nek elmondta: ha az illetékességi összeütközés azonos ítélõtábla illetékességi területén mûködõ törvényszékek között van, akkor az adott ítélõtábla dönt. Két különbözõ ítélõtáblához tartozó törvényszék közötti összeütközés esetén a Kúriának kell döntenie.

Így például a Kúriának kell döntést hoznia a bíróság kijelölésérõl a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, valamint Hagyó Miklós volt fõpolgármester-helyettes és 14 társa büntetõperében is.

A Kúria elnökhelyettese azt mondta: mostanáig még egy ügy sem érkezett a Kúriára. Ha a Fõvárosi Törvényszék meghozza a végzéseit, beszerzik az ügyészi indítványt, amelyet a Legfõbb Ügyészség haladéktalanul megküld, utána pedig a Kúria a törvényi szempontok alapján azonnal dönt.

Kónya István arra is kitért, hogy a kijelölt bíróság vagy folytatja, vagy elölrõl kezdi az ügyet. Ha ugyanis olyan bíróság kap meg egy ügyet, amely azt nem tárgyalta korábban, akkor új ügyként kell kezelnie. A Kúria elnökhelyettese kiemelte: vannak úgynevezett perkönnyítõ megoldások, az elvégzett eljárási cselekmények például nem válnak semmissé.

A bírósági ügyek áthelyezését 2011-ben tette lehetõvé a törvény az Országos Bírósági Hivatal elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását.

2012 tavaszán az ügyáthelyezésekkel összefüggésben alkotmánybírósági eljárás indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bûncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társai büntetõperében eljáró védõk alkotmányjogi panasza nyomán. Az Alkotmánybíróság 2013 decemberében mondta ki a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény alkotmányellenességét.

A Fõvárosi Törvényszék a honlapján hétfõn azt írta: függetlenül attól, hogy az eljárás lefolytatására utóbb alaptörvény-ellenesnek nyilvánított jogszabály alapján más, azonos hatáskörû bíróságot jelöltek ki, az illetékesség rögzült, így a büntetõeljárást annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie, ahol a tárgyalást megkezdték.

December 16-án a Kecskeméti Törvényszék illetékességének a hiányát állapította meg Hagyó Miklós és 14 társa büntetõperében, és az ügyet áttette a Fõvárosi Törvényszékhez. A Szolnoki Törvényszék a múlt szombaton közölte az MTI-vel, hogy - ugyancsak az Alkotmánybíróság decemberi határozatára figyelemmel - illetékesség hiánya miatt átadta a Sukoró-ügyként ismert büntetõpert a Fõvárosi Törvényszéknek. December 13-án szintén a Szolnoki Törvényszék állapította meg ítélet helyett illetékességének hiányát egy budapesti, 2008-ban és 2009-ben elkövetett, 67 vádlottas hivatali vesztegetési ügyben, és a pert áttette a Fõvárosi Törvényszékre.