A kormány hat- és a General Electric ötmilliárd forintos támogatása révén egy világszínvonalú egészségügyi program valósulhat meg Magyarországon. A decemberben bejelentett négy évesre tervezett projekt révén hazai szakemberek olyan egyedülálló egészségügyi informatikai rendszert fejlesztenek, amely alapjaiban változtathatja majd meg az egészségügyi ellátórendszert és a gyógyítást. A jövõ gépei már képesek lesznek elõre jelezni és megelõzni a problémákat azzal, hogy a megfelelõ információt a megfelelõ emberhez a megfelelõ idõben juttatják el. Az egészségügyben így lényegesen gyorsabban és hatékonyabban jutnak életeket mentõ információkhoz a szakorvosok és egészségügyi dolgozók. Nem mellesleg ezzel az egészségügy folyamatosan növekvõ kiadásai is csökkenhetõk.

De korántsem ez az elsõ és egyetlen projekt, amely informatikai fejlesztéseken keresztül növeli az egészségügyi ellátórendszer, illetve a gyógyítás hatékonyságát. Meskó Bertalan egészségügyi jövõkutató egyenesen úgy látja: az információáramlás fejlõdése, az információkhoz való hozzáférés lesz az orvoslás történetének egyik legfontosabb mérföldköve. A szakember többek között azzal érvel, hogy a közösségi média nyújtotta lehetõségek még koránt sincsenek teljes mértékben kihasználva. „Az információ elérésében, megosztásában még csak ízlelgetjük a közösségi csatornák tárházát. Mindenki hozzáfér megbízható orvosi információhoz legyen az egy online forrás vagy a saját orvosi papírjai” – véli blogjában Meskó Bertalan. Az orvosi döntéshozatalt minden eddiginél jobban segítheti az IBM Watson szuperszámítógépe, amely 3 másodperc alatt kétszázmillió oldalt képes átnézni.

Az orvoslás legújabb eredményeit naprakészen követõ szakember a 2014-es év egyik nagy szenzációjának orvosi szempontból ugyanúgy a Google Glass szemüvegét tartja, mint a New Scientist magazin. A speciális szemüveget viselõ sebész például megoszthatja az operációk során látottakat az orvostanhallgatókkal. Meskó Bertalan szerint ugyanakkor hasonló funkciókkal rendelkezõ kontaktlencsék is megjelennek majd, melyeket akár agyhullámokkal is vezérelni lehet. Egyáltalán nem a távoli jövõ, amikor olyan szenzorokat viselünk majd a bõrünkön vagy akár a fogunkba építve, amelyek akár folyamatosan képesek monitorozni szervezetünk mûködését, és azonnal jelzik, ha a normálistól eltérõ értékeket tapasztalnak.

Hogy hová is tart az orvostudomány, arról a brazíliai labdarúgó világbajnokságon is megbizonyosodhatunk. Ha ugyanis minden jól megy, az elsõ kezdõrúgást egy deréktól lefelé lebénult tizenéves végzi el a világ legfejlettebb, gondolatirányítású külsõ váza, úgynevezett exoskeletonja segítségével. Ez a szerkezet az agytevékenység sémáival irányítható, melyek a fejbõrön, vagy magában az agyban elhelyezett elektródákon keresztül, vezeték nélkül jutnak el a vázhoz. A járás természetes érzetének kialakítását számos szenzor beépítésével próbálják elérni, amelyek az érintéstõl a hõmérsékleten át számos dologról visszacsatolást adnak az eszköz viselõjének.