Az embereknek joguk van megtudni, hogyan gazdálkodtak ebben az idõben a közvagyonnal - hangoztatta Csizmadia László, a CÖF alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke a sajtótájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy még 2010 márciusában feljelentést tettek az ügyben, de az igazságszolgáltatás "kocogósra vette a tempót". Jelezte, hogy a témában cikksorozatot indítottak a Magyar Hírlapban, amellyel azt kívánják feltárni, hogy a feltételezett vagyonvesztésért kik lehetnek felelõsek. Az Állami Számvevõszék (ÁSZ) megállapításait is tartalmazó elsõ írás pénteken már meg is jelent a lapban - közölte.

Azt mondta, a cikksorozattal azt kívánják feltárni, kik a fõ felelõsök véleményük szerint, "gyaníthatóan, valószínûleg, akik ebben a tevékenységben részt vettek, (...) akik most a hatalomba vissza akarnak jönni és egy zárt részvénytársaságban végezték a magyar állam és az emberek vagyonának a kezelését, úgy tûnik, hogy nagy valószínûséggel számon kérhetõk lesznek. Név szerint gondolunk Gyurcsány Ferencre, Bajnai Gordonra, Veres Jánosra és nem kevésbé Mesterházy úrra is".

Közölte, "legfõbb sejtésük az", hogy a 2007-es vagyontörvényt nem szerkezeti váltás és "jobbítás" érdekében fogadták el, hanem azért, mert az "eszköze volt annak, hogy el lehessen tüntetni azokat a szabálytalanságokat, amelyek az elõdszervezeteknél és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-nél is megvalósultak".

A közelgõ tavaszi választásokra utalva azt mondta, a CÖF azt üzeni a választópolgároknak, hogy "becsengettek", és mintegy tantestületként értékelhetik majd a korábbi kormányzatok tevékenységét. Arról beszélt, a választóknak lehetõségük lesz arra, hogy még a bírósági ítéletek elõtt erkölcsi döntést hozzanak, és "útilaput" kössenek azok talpára, akik a nemzeti vagyon hûtlen kezelésével gyanúsíthatók.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF jogi szakértõje azt mondta, a cikksorozat apropóját az adja, hogy a Fõvárosi Fõügyészség alsóbb szintre helyezte az ügyet, és ezzel úgy döntött, nem kívánja a fokozott ügyészi felügyeletet fenntartani. Hozzátette: a CÖF ezért döntött úgy, hogy "a nyomozó hatóságnak segítséget nyújt azzal, hogy feltárja az ÁSZ jelentése alapján azokat az esetleges visszaéléseket", amelyek ebben az idõszakban történhettek.

Fricz Tamás, a CÖF alapítója arról beszélt, egy "magyar demokraták nevû civil szervezet" petíciót intéz vagy már intézett is az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) fõtitkárához, és abban arra szólították fel, hogy "a magyarországi áldatlan állapotokra való tekintettel" a tavaszi választásokra különösen figyeljenek oda, mert szerintük választási csalások várhatók.

Közölte, a kezdeményezést teljesen megalapozatlannak és a magyar demokrácia tekintélyét sértõnek tartják. Szerinte az említett "ismeretlen társaság" ezekkel az állításokkal nincs egyedül, mert ellenzéki baloldali pártok vezetõi is azt hangoztatják, hogy választási csalásra készül a kormány, illetve a Fidesz.

A CÖF "a szellemi honvédõkkel együtt" egy, az EBESZ fõtitkárának írt petícióval, illetve nyílt levéllel válaszol a vádakra - mondta, jelezve: a szervezet által írt állítások "mélységesen torzak és hamisak, beállításaik egyoldalúak és elfogultak", szerintük az abban foglaltak alaptalanul keltenek nemzetközi bizalmatlanságot a magyar parlamenti választásokkal kapcsolatban.

A sajtótájékoztató végén Csizmadia Lászlót egy újságíró arra kérte, osztályozza az Orbán-kormány elmúlt 3 és fél évét; a CÖF alapítója "4-esre, maximum 4-es alára" értékelte a kormány munkáját. Csizmadia László a sajtótájékoztató után az MTI-nek arról is beszámolt, hogy várhatóan március 15-ére egy újabb békemenetet hirdetnek majd "az összefogás demonstrálására".