Tízezer bankkártyás terminált üzemeltet boltjaiban a legnagyobb magyar tulajdonú élelmiszerlánc, a CBA. Ezek használata után fizetniük kell a bankoknak, a költségek egyik eleme az úgynevezett interchange-díj, azaz a bankközi jutalék. Ennek maximuma eddig nem volt szabályozva, januártól azonban egy Európai Uniós irányelvnek megfelelõen betéti kártyás vásárlásnál legfeljebb 0,2, hitelkártyásnál pedig 0,3 százalék lehet - tízezer forintos összeg esetében ez 20 illetve 30 forintot jelent. A cég már tárgyalásokat kezdett a pénzintézetekkel, hogy a változás miatt csökkentsék a díjaikat.

„A célunk az, hogy ebben is elõre léphessünk, és a díjak mérséklõdhessenek, amely egyértelmûen áttételesen azt eredményezheti, hogy költségeink csökkenésével a fogyasztói árainkat is tudjuk majd mérsékelni” – mondta Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója.

Becslések szerint a díjcsökkentés évi 6 milliárd forintos bevételkiesést okozhat a bankoknak. Egy bankkártyákkal foglalkozó internetes oldal szerint ezért elképzelhetõ a pénzintézetek más költségeik - például az éves kártyadíj - emelésével kompenzálják majd a veszteségüket - mondta Homa Péter, a Bankkártya.hu felelõs szerkesztõje. „Eddig úgy látjuk, hogy két bank lépett ezügyben, kifejezetten ezzel a bankközi jutalékváltozással indokolták a díjemeléseket. És egy markáns, körülbelül 1500-1800 forintos éves díjú kártyáról körülbelül 3300-3600 forintos éves díjra, körülbelül 3-4 ezer forintos kártyáról akár 6 ezer forint fölötti éves díjra változtak a díjtételek” – tette hozzá.

Hasonló díjemelés az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése miatt azonban nem lehetséges. A törvény szerint ugyanis a pénzintézetek az ebbõl adódó költségeiket nem háríthatják át az ügyfelekre. A jogtalanul díjakat emelõ bankokat a Magyar Nemzeti Bank akár 2 milliárd forintra is megbüntetheti, és el is tilthatja a pénzügyi tevékenységtõl. Összesen 164 szervezetnél vizsgálják, emeltek-e díjaikon, és ha igen, mivel indokolták azt.

Binder István, a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs osztályvezetõje azt mondta: azt vizsgálják, hogy valóban volt-e olyan gazdasági ok vagy gazdasági megalapozó indok, ami alapján ez történt. „Hogyha kiderül, hogy nem volt ilyen, és valójában ténylegesen az ingyenes készpénzfelvétel ennek a magyarázata, akkor nyílik lehetõsége a jegybanknak, hogy szankciót hozzon” – hangsúlyozta Binder István.

Aki februártól igénybe akarja venni a havi két ingyenes készpénzfelvételt, annak alig több mint egy hete maradt, hogy jelezze ezt a bankjánál. A nyilatkozatokat január 20-ig kell eljuttatni a pénzintézetekhez személyesen vagy az internetbankon keresztül.