Pesti Imre budapesti kormánymegbízott csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a fõvárosban már 50 intézmény és közétkeztetõ cég vesz részt a programban, õk közel 50-60 ezer embert látnak el naponta. Felidézte, hogy a kezdeményezés elindulása elõtt sem mennyiségében, sem tartalmában, sem változatosságában nem voltak elegendõek az adagok, így ideje volt a reformnak.

Szavai szerint a cégek kezdenek "hozzáidomulni" az elvárásokhoz, de a tízórai és az uzsonna tekintetében még vannak hiányosságok. A kormánymegbízott további javaslatokat is megfogalmazott, például azt, hogy a közétkeztetésben több legyen a tejtermék, csökkenjen a só mennyisége, több legyen a gyümölcs és megjelenjen a hal, a vadhús és a marhahús. Pesti Imre fontosnak nevezte a tálalási körülmények javítását, továbbá azt is, hogy ne 10-15 perc legyen az étkezésre, hanem jóval több.

Gyõrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt: a tagságnak nagy és kiszámítható piacot jelent a mintamenza program, s fontos, hogy a gyümölcsök, zöldségek, hústermékek helyben találjanak felvevõ piacot. Szólt arról, hogy a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési stratégia külön alprogramot tartalmaz a rövid ellátási láncok támogatására, így ebbõl is forráshoz juthatna a program.

Prohászka Béla, a program szakmai koordinátora jelezte: országosan két és félmillióan étkeznek a közétkeztetésben, s eddig 250 fõzõkonyha csatlakozott önként. A szakemberek iránymutatást adnak nekik a helyi alapanyagok felhasználására, a korosztálynak és az évszaknak megfelelõ ételek elõállítására vonatkozóan is.

Elmondta: 2014-ben tovább folytatják az önkormányzatok, közétkeztetõ cégek megszólítását és cél az is, hogy az ételek nevét és tartalmát bemutató étlapok az interneten is nyomon követhetõek legyenek. A mintamenza program 2009-ben indult Békés megyében, majd 2012-ben Budapest csatlakozásával országos méretû lett.