A bíróság a pénteki tárgyaláson megállapította, hogy az alperesek, köztük a magyar állam elmulasztotta a védekezés elõterjesztésére vonatkozó határidõt, valamint, hogy az alperesek mulasztása nemcsak az "eljárás elhúzódására irányul, hanem azt is eredményezi".

Bene Lajos bíró kiemelte: az alperesek - a magyar állam mellett a Magyar Posta, a TakarékBank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete - azzal, hogy elmulasztották a védekezés elõterjesztésére megszabott határidõt, megfosztották a felperes OTSZ-t attól, hogy az azokban foglaltakkal kapcsolatban érdemben nyilatkozni tudjon a pénteki tárgyaláson. Az ügy tárgyalása április 18-án folytatódik.

A bíró a végzésben kifejtette, hogy az ilyenkor szokásos 500 ezer forintos összegnél alacsonyabbat, 200 ezer forintot kell befizetniük az alpereseknek, tekintettel arra, hogy a határidõ a téli szabadságolási idõszakra esett, valamint arra, hogy az elsõrendû alperes magyar államnak a jogi képviselõ megbízásához külön eljárást is le kellett folytatnia.

A felperes OTSZ jogi képviselõje, Lohn Balázs a tárgyaláson azzal indokolta a keresetet, hogy álláspontjuk szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló tavaly elfogadott törvénybõl káruk származott, valamint, hogy a jogszabály sérti mind az alaptörvényt, mind a közösségi jogot.

Lohn Balázs elmondta: az OTSZ nettó 29,4 millió forint, a másodrendû felperes magánszemély pedig mintegy nettó 56 ezer forint jogalkotással okozott kár megtérítését kéri. Kiemelte: a szövetkezeti integrációról szóló törvénnyel az elsõrendû alperes magyar állam egy egész szektort, és közvetlenül több százezer embert érintõen avatkozott be a magánjogi viszonyokba.

A jogi képviselõ szerint az integrációs törvénnyel a magyar állam az összes féket és ellensúlyt megkerülve avatkozott be a takarékszövetkezeti szektor mûködésébe, gyakorlatilag államosítva azt. Az OTSZ kereseti kérelméhez egyéb kérelmek is kapcsolódtak; ezek arra irányultak, hogy a jelenlegi helyzetet lehetõség szerint addig konzerválni tudják, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt ebben az ügyben - ismertette Lohn Balázs. (A felperesek alkotmánybírósági és az Európai Unió Bíróságánál elõzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményeztek.)

A jogi képviselõ kifejtette: a TakarékBank állami részesedésének eladására irányuló pályázatot túl hamar írták ki, mivel 3-4 hónap alatt átvilágítani sem lehet a Magyarországon mûködõ több mint 100 takarékszövetkezetet, nemhogy hatékonnyá tenni a szektort.

Az alperes jogi képviselõje, Kende Tamás a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta: tavaly augusztusban a szövetkezeti hitelintézetek több mint 99 százaléka megszavazta azokat a közgyûlési határozatokat, amelyekkel a Magyar Posta névértéken tulajdont szerzett a TakarékBankban. Az integrációs szervezetrõl szóló törvény szerint a magyar állam a szektor átszervezése során - egyben az átszervezés érdekében - plusz jogokat szerez, és a TakarékBankot az európai uniós jog szerinti központi bankká teszi; ezt európai uniós jogszabály is lehetõvé teszi.

A jogi képviselõ kitért arra is, hogy a magyar állam, ezen plusz jogok, független szakértõk által megállapított, 136 milliárd forintos ellenértékét megfizette, ezt az összeget elhelyezte az integrációs szervezetben. Kende Tamás a felperes által hivatkozott európai jogi hivatkozásokat átgondolatlannak nevezte.

Lohn Balázs reagálásában elmondta: a 2013 augusztusi közgyûléseken a szövetkezeteknek nem volt választásuk, mint megszavazni a magyar állam tulajdonszerzését, hiszen ha nem mennek el a közgyûlésekre, vagy ott nem igennel szavaznak, akkor a takarékok nem lehettek volna tagjai a TakarékBanknak, és visszavonták volna mûködési engedélyüket. Az integrációs szervezetnek juttatott összegrõl szólva hangsúlyozta, hogy az OTSZ nem takarékszövetkezet, vagyis az õ kárát nem befolyásolja ez az összeg.