A Gazprom feltétlenül szerzõdést köt az Emfesszel a gázszállításról - idézett a Vedomosztyi címû orosz gazdasági lap egy az óriáskonszernhez közelálló forrást annak kapcsán, hogy a Gazprom újra megakadályozta a gáz adójának és exportadójának emelését, és az ebbõl a kincstárba várt összeget az export növelésébõl ígéri fedezni.

A monopóliumnak immár 2006 óta sikerül megakadályoznia az adók emelését: a bányajáradék 2006 óta 147 rubel/1000 köbméter - ezt a kormány minimum 10 százalékkal szándékozott emelni -, a 30 százalékos exportadót pedig 35 százalékra akarták növelni. 2006-ban a konszern 80 milliárd rubelnyi bányajáradékot fizetett. 2007-ben a pénzügyminisztérium javasolta, hogy az adót öt év alatt emeljék az ötszörösére, de ekkor Dmitrij Medvegyev jelenlegi államfõ, akkor a Gazprom igazgató tanácsának elnöke, meggyõzte Vlagyimir Putyin akkor államfõt azzal, hogy a konszern nyeresége a szokatlanul enyhe tél miatt csökkent.
Tavaly a Gazprom arra hivatkozott, hogy az oroszországi eladások ráfizetésesek, nagy beruházásokba kezdett, s javasolta, hogy az adóemelés kérdését halasszák 2011-re. Ezúttal azzal érvelt, hogy 2010-ben várhatóan a hivatalos prognózisoktól eltérõen alakul a gáz ára, s hogy az export növekedése folytán éppen az eddiginél 60 milliárd rubellel többet fizet majd a költségvetésbe, vagyis annyit, amennyit a pénzügyminisztérium az adóemeléstõl várt volna.

Az export növekedése Vlagyimir Putyin kormányfõnek a legutóbbi kormányülésen tett kijelentése szerint abból várható, hogy többek között Magyarországon és Lengyelországban a Gazprom lép az eddig a gázt szállító RoszUkrEnergo (RUE) helyére. A RUE - amelynek 50 százaléka a Gazprom, 45 százaléka Dmitrij Firtas üzletember tulajdonában van - Viktor Juscsenko ukrán elnök kívánságára 2006 óta a közép-ázsiai gáz kizárólagos ukrajnai szállítója volt, s a Gazpromtól vásárolt gázból megmaradt mennyiséget Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába és Romániába szállította.

Az idén év elején az orosz gáz európai szállításainak kiesését okozó, kéthetes orosz-ukrán gázháború nyomán megkötött, Julija Timosenko ukrán kormányfõ által aláírt orosz-ukrán gázszállítási szerzõdés azonban kiiktatta a gázszállítási sémából a RUE-t. A Gazprom nem adott el a cégnek több gázt, s a RUE ügyfelei, köztük az Emfesz, gáz nélkül maradt. Mind az Emfesz, mind a lengyel PGNiG haladéktalanul tárgyalásokat kezdett a Gazprommal új szerzõdés megkötésérõl, s a Vedomosztyi által idézett, a Gazpromhoz közelálló forrás szerint a szerzõdéseket még nem kötötték meg, de kétségkívül meg fogják kötni.
Az illetõ szerint ez évi 5-8 milliárd köbméterrel növeli majd az exportot, ami az exportvámból 400-700 millió dollárt, avagy 14-24 milliárd rubelt jelent a költségvetésnek. (Tavaly a Gazprom saját adatai szerint 462 milliárd rubel gázexport-adót fizetett.) Emellett a Gazprom szerint várhatóan nõ a meglévõ szerzõdések alapján fizetendõ exportvám, mivel a konszern úgy véli, az illetékes minisztérium prognózisánál nagyobb mértékben nõ majd a kõolaj, s ennek nyomán a gáz ára.

A hivatalos prognózis szerint 2010-ben az olaj hordónként 55 dollárba kerül majd, a Gazprom viszont ennél nagyobb növekedésre számít, bár számot nem említ. Tény, hogy a hivatalos prognózison felüli akár csupán 10 százalékos áremelkedés is 1.2-1.5 milliárd dollár többletet jelent a költségvetésnek a jelenlegi exportmennyiség mellett. Ez megfigyelõk szerint a 2010-re várható árfolyam mellett 40-50 milliárd rubel, de a Gazprom szerint ennek többszörösét jelenti a költségvetés számára, s ennek fele származna az európai gázárak prognózison felül várt emelkedésébõl. A Gazprom most közzétett második negyedévi jelentése szerint egyébként a konszern adózott eredménye a második negyedévben az elsõ negyedévi négyszerese volt, és a félévi mintegy 4 százalékkal haladta meg az elõzõ év azonos idõszakának eredményét. A nagy kilengések okát a szakértõk az árfolyamok változásában látják, úgy vélik, ez tovább is hatni fog, s hogy a Gazprom éves adózott eredménye részben emiatt idén várhatóan mintegy 30 százalékkal marad el majd a tavalyitól