Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelõs képviselõ tovább csökkentené a bankolási költségeinket. De a valóságban már ez ingyenes készpénzfelvétel eredeti formája is drágította több pénzügyi tranzakció díját. A legnagyobb magyar bank is eltörölte a készpénzfelvételhez kapcsolódó akcióit.

A pénzügyi rezsicsökkentés bizonyosan nem oldható meg egyszerûen a készpénzfelvétel ingyenessé tételével. A hitelintézetekhez több szálon is kapcsolódunk. Sokunknak hitele van vagy szeretne némi pénzt félretenni, de még a boltokban is banki terminálokon keresztül vásárolunk. Ez utóbbi ára akkor is beépül a termékek árába, ha csak kevesen használnak kártyát, hiszen az elektronikus fizetés áthárítása törvényi akadályokba ütközne. Így vagy úgy tehát valahogy mindenképp meg fogjuk fizetni egy olyan intézkedés árát, ami tovább csökkenti a bankok bevételét.

Ha nem a készpénzfelvételek díjai emelkednek, akkor más folyószámlához kapcsolatos költségek. Ha ezeket sem engedi a kormány, akkor majd a hitelesek, betétesek vagy a boltok termékeiben mindannyian megfizetjük az intézkedés költségeinek a többszörösét. Különösen igaz ez a jelenlegi helyzetben, amikor alig van az árakat lefelé mozgató verseny a bankok között, amirõl részben épp a kormányzat eddigi lépései tehetnek.

De vajon min változtathat Németh újabb ötlete?

Két részre kell bontani a kérést. A 150 ezres limit emelése egyrészt azoknak kedvez, akiknek lehetõsége van ennyi készpénzt elkölteni havonta (a magyar átlagfizetésbõl és annak torzulásaiból arra lehet következtetni, hogy kevesen lehetnek ilyenek), másrészt tovább torzítja a pénzügyi szokásainkat azzal, hogy méginkább a papírpénz irányába terel mindenkit. A ténylegesen rászoruló családoknak ritkán van szüksége ekkora pénzösszegre, így õket nem is igazán érintené kedvezõen ez a változás.

A készpénzfelvételek számának növelése ezzel szemben akár még jó ötlet is lehetne. Bár a bankoknak jelenthet nagyobb költséget a gyakoribb készpénzfelvétel, de igazából ez akár a kártyahasználatot is növelheti. A gyakori ingyenes készpénzfelvétellel nem kellene az ügyfeleknek a hónap elején nagyobb összeget felvennie, így gyakrabban használhatná a kártyáját, hiszen nincs kényszer rá, hogy mindenképp elköltse a már felvett összeget. Csak annyit vehetnénk fel, amennyire biztosan szükségünk van végszükségben meg még mindig ingyen férhetnénk hozzá a folyószámlán tartott pénzünkhöz. Ezzel kamatokat se veszítenénk és a pénzügyeinket is biztonságosabban tervezhetnénk.

A készpénzfelvétel ingyenessé tétele helyett egyébként is hasznosabb lenne az internetbank és az elektronikus pénzügyi szolgáltatások népszerûsítése. Számítások szerint, nagyságrendekkel többet lehetne spórolni havonta, mint a rezsibiztos átgondolatlan ötleteivel. Normál használat mellett például 10 ezer forintos különbség van a számlavezetési díjak között, attól függõen, hogy inkább fiókban vagy online intézzük el pénzügyeinket.

Ebben ingyenes lehetne akár a hiteltörlesztõk utalása (sokan például azért fizetnek több száz százalékos THM-mel még ma is vissza hiteleket a gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozásoknak, mert nincs bankszámlájuk), díjmentes csoportos beszedés és egy olcsó bankkártya. Emellett pedig támogathatná a kormány olyan internetbankok fejlesztését is, amit könnyen megtanulnak az idõsek is. Az alapszámla ötlete sem új, az európai parlament már rég foglalkozik vele. Ez egy úgynevezett fapados számlát jelentene mindenkinek kedvezõen feltételekkel, de korlátozott tudással. Valójában tehát lenne igazi alternatívája a pénzügyi rezsicsökkentésnek, méghozzá olyan, ami nem napokon belül emeli meg egyébként is drága bankolási költségeinket.

Mi a helyzet a többi rezsivel?

A lakossági rezsidíjak területén - a szolgáltatás jellegébõl fakadóan - hagyományosan erõs árfelügyelet érvényesül, ennek betudhatóan jóval kisebb az esélye az olyan közvetlen egyéb, "beszivárgó" áremelésekre, amelyek a pénzügyi rezsicsökkentés területén megjelenhetnek. Ettõl függetlenül a megfelelõ gazdasági alapot nélkülözõ díjvágások, értsük ez alatt, hogy a szolgáltatás teljes költségét nem fedezõ díjak megállapítása, hosszú távon szintén az árak emelkedését okozhatják. Egyrészt az elmaradó beruházások késõbb halmozottan megjelenõ igényként jelentkezhetnek, másrészt pedig a keresztfinanszírozási elemek beépülésével a termelési szektor rezsidíjának növekedése a termékek áremelkedését okozhatják.

500 milliós bírsággal fenyegetik a bankokat

Már februárban megemelheti a törvényben garantált ingyenes készpénzfelvételek számát a parlament - közölte a Fidesz frakcióvezetõje a TV2 Mokka címû mûsorában kedden. A héten tárgyalnak a bankszövetséggel, és ha nem jutnak eredményre, akkor a február 13-áig tartó parlamenti ülésszakban keresztülvihetik azt a törvényt, amelyben megnövelik az ingyenes készpénzfelvételi lehetõségek számát, és szigorítják a bankokra vonatkozó szabályokat - mondta Rogán Antal. Hozzátette: erre azért van szükség, mert úgy látják, hogy "a bankok megpróbálják átverni az embereket".

Példaként említette, hogy bár törvény rögzíti azt az állampolgári jogot, hogy mindenki ingyenesen vehessen fel - legfeljebb két részletre osztva - 150 ezer forintot a bankautomatákból, mégis rengeteg olyan berendezés van, amelybõl maximum 50 ezer forintot lehet felvenni. "Ez nyilvánvaló átverési kísérlet a bankok részérõl" - fogalmazott a frakcióvezetõ. Rogán Antal azt mondta: elõször tárgyalnak a bankszövetséggel, és ha nem jutnak eredményre, akkor lesz idejük arra, hogy a következõ két hétben keresztülvigyék a törvényt, amelyben egyértelmûen elõírják, 150 ezer forinthoz mindenki ingyen hozzájuthat.

"Nem érdemes trükközni, mert Ludas Matyi módjára, ahogy õ Döbrögin, háromszor fogjuk leverni rajtuk" - üzente Rogán Antal a bankoknak. A bankok is hasonló szankciókra számíthatnak, mint a rezsiszolgáltatók, amelyek nem tartják be a rezsicsökkentés szabályait. Arra a bankra, amely sok embert érintõ hátrányos intézkedést hoz, 500 millió forintig terjedõ bírságot szabhatnak ki - mondta a Fidesz frakcióvezetõje.