A termékleírás a közösségi marketing alapja lehet – errõl Kiss Eliza, a Vidékfejlesztési Minisztérium hegyközségek megújításáért és a szõlõ-bor ágazat fejlesztéséért felelõs miniszteri biztosa beszélt Egerben. Szólt arról is, hogy az unióban a telepítések támogatásával együtt a borhozam is emelkedik, így piaci felesleg is kialakul. Meg kell találni azt a szegmenst, ahol a középkategóriás borok is nagyobb lehetõségekhez jutnak – jelentette ki.

Az idei konferencián kiemelten foglalkoztak a hegyközségi rendszer megújulásával – mondta a Kossuth Rádió Hajnal-táj címû mûsorának Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Kifejtette: a hegyközségek megtarthatták önállóságukat az új rendszerben, az egyik legfontosabb változás pedig a szavazati arányokban jelentkezik. A termelõk elfogadták, hogy „nemcsak a jogosultság nagyobb a nagyobb termelõnél, hanem az a kockázat is, amit felvállal”, illetve nagyobb részt vállalnak a hegyközség finanszírozásából is. Jelentõs változás, hogy a hegybírók nem a hegyközségek, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alkalmazásában állnak, így „az általános szakmai és hatósági feladatok nem a hegyközségeknél, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál találkoznak” – magyarázta.

Az egri borvidéken mi vezettünk be elõször az úgynevezett marketing járulékot – mondta mûsorunknak Pál Sándor, Egri borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Az „egri” néven forgalmazott borok után literenként 1 forintot fizet mindenki egy közös alapba, amibõl a közös marketing tevékenységet finanszírozzák, így segítve a piacra jutást – hangzott el a Hajnal-tájban.