Újabb és újabb devizákat támadnak a nemzetközi pénzpiacon: a török líra után a magyar forintot és a lengyel zlotyt vették célba a spekulánsok - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadása. A feltörekvõ térségekben, úgy tûnik, még nincs vége a piaci gondoknak, bár már egyre több elemzõ látja úgy, hogy az érintett devizák jelentõs árfolyamveszteségeit és az indiai, dél-afrikai, argentin és török kamatemeléseket követõen lassan már meg lehet kezdeni a devizakötvények felvásárlását. Elgondolkodtató azonban, hogy az örvény újabb és újabb országokat - például csütörtökön Magyarországot és Lengyelországot - ragad magával. Úgy tûnik a piac újabb és újabb áldozatokat szemel ki magának - mutatott rá Harwig Wild, a Bankhaus Metzler devizapiaci szakértõje.

A devizapiacok nyomban a török kamatemelés után kiszemelték következõ áldozatukat. A francia Société Générale elemzõi néhány perccel Ankara bejelentését követõen már e-mail üzenetben a török líra vásárlását és a dél-afrikai rand eladását javasolták ügyfeleiknek. Szerdán aztán a dél-afrikai jegybank is kamatot emelt. Csütörtökön a pénzpiacok kamatemelési igényét a magyar jegybank elnöke a kamatcsökkentési szándék megerõsítésével viszonozta, ami több mint egyszázalékos árfolyamveszteségbe taszította a forintot. A piacok erre még egy olyan rémhírrel is fokozták a nyomást, amely szerint Magyarország képtelen lenne kifizetni egy éppen lejáró eurókötvényt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében rámutat, hogy a külföldi bankok éveken keresztül csak a Kelet-Európában legmagasabb jegybanki alapkamat ellenében voltak hajlandóak lenyelni a rájuk kivetett különadót. A folyamatos jegybanki kamatcsökkentésekkel azonban Magyarország kamatprémiuma a környezõ országokhoz képest már eltûnt. A Magyarország elleni spekulációval a piacok meglepõ módon egy folyó fizetési mérlegtöbblettel büszkélkedõ országot szemeltek ki maguknak - írta a lap.

Hasonló a helyzet az orosz rubellel is. Az elmúlt hetekben a piacok még csak az olyan országok devizáit támadták, amelyek többet importálnak mint exportálnak, így folyó fizetési mérleghiányukat külföldi tõkével kénytelenek finanszírozni. Ezek az úgynevezett törékeny ötök, azaz Brazília, India, Indonézia, Dél-Afrika és Törökország. A brazil jegybank januárban már a hatodik egymást követõ alkalommal emelte meg az alapkamatot, ami így most már 10,5 százalékon áll, az indiai alapkamat a mostani emelés után 8 százalékos. Dél-Afrika 5,0 százalékról 5,5 százalékra emelte a héten az alapkamatot. A 4,5 százalékról 10 százalékra emelt török alapkamat azonban nem elégítette ki a piaci igényeket, mivel Erdogan miniszterelnök kételyeket ébresztett a magas alapkamat tartósságát illetõen. Ezért aztán a török líra árfolyamnyeresége is csak átmenetinek bizonyult.