A cég felszámolása azóta sem fejezõdött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások. A leállás közvetlen elõzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minõsül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.

A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentõségû gazdálkodó szervezetnek minõsítette. A csõdtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétõl kezdve a hitelezõk csõdeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.

Február 2-án, egy nappal a leállás elõtt, a Fõvárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelõ kirendelésérõl döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték elõre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.

A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki-Budapest útvonalat repülõ Boeing 737-es volt. A közelkörzeti légiirányítástól a landolás elõtt a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát. A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépbõl 14-et, a "fekete sereget" még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosának, a International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. Budapestrõl a HA-LOB lajstromú 737-7Q8-as szállt fel utolsóként február 17-én; ez a gép volt 2003-ban az elsõ Next Generation Boeing, amely Budapestre érkezett.

A Malév leállása elõtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belõlük. A repülõk közül kettõ február 10-én repült Torp-Sandefjordba, egy akkor még Innsbruckban volt javításon. A leállás elõtt szolgálatban lévõ flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte Torpba.

Mára egyetlen Malév-festésû gép maradt a repülõtéren: a Malév Express színeiben repülõ CRJ200-as, amelyre folyamatosan próbálnak vevõt találni. Novemberig egy másik típus, a hosszú távú járatokat teljesítõ Boeing 767-200-as is az elõtéren volt, de új tulajdonosa kiszereltette belõle az összes értékesíthetõ mûszert, majd hajtómûvek, orrkúp és függõleges vezérsík nélkül tavaly novemberben átvontatták az irányító torony mögötti füves területre; a tûzoltók használják majd mentési gyakorlatokra.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök február 3-án azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyam Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. Bár a tervekben szélestörzsû gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing 737-500-as augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal késõbb a gép visszarepült Írországba. Vágó József októberben is azt nyilatkozta, hogy még abban az évben felszállnak, de nem sikerült tõkeerõs befektetõt találni, így azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.

A leállást követõen a kormány vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a Malév privatizálását, majd visszaállamosítását vizsgálta. A 2002-2010 közötti idõszakot vizsgáló testület megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az "elõnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerzõdések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló mûködését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette".

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntõ részben külföldrõl származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentõsebb exportõre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.

A Fõvárosi Törvényszék 2013. decemberében meghosszabbította a Malév felszámolásának határidejét 2013. december 31-rõl 2014. június 30-ra. A legutóbbi tendereknél mind a balatonlellei üdülõingatlanra, mind az egyebekre kiírt pályázatok eredménytelenül zárultak, így ezeket újra meghirdetik. Decemberig több mint ezren a volt munkavállalók közül még mindig nem kapták meg az elbocsátásuk után járó végkielégítésüket.