Az esetenként akár 1975-ben rajzolt jelzésképeket egységes szemléletben kiszerkesztett táblák válthatják fel a jövõben.

Barna Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) gépjármû-közlekedési és vasúti szabályozási fõosztályának vezetõje elmondta, a KRESZ változásai közé tartozhat például, hogy a gyorsforgalmi utakon az autós az elakadásjelzõ bekapcsolásával hívhatja fel a figyelmet, ha torlódáshoz érkezett, így kerülendõ el a baleseteket. A hirtelen lassításra, illetve a váratlan helyzet jelzésére –  mögötte haladók számára – ez a gyakorlat ma is mûködik, és a jövõben a KRESZ-ben is megjelenhet. A vészvillogó ilyenfajta használatáról ugyan vannak még szakmai viták, de alapvetõen jónak, beváltnak tartják a véleményezõk.

Az NFM tisztségviselõje a tervezett változások kapcsán kiemelte még, néhány városban, fõként ott, ahol a kiterjedt keresztezõdésekben hosszú ideig kell várakozni, bevált gyakorlat, hogy a jelzõlámpákon vagy egy kiegészítõ táblán, visszaszámláló mûködik. Ezt figyelembe véve a sofõr, hosszú várakozás esetén, leállíthatja a motort, kímélve a környezetet, valamint felkészülhet az indulásra, amelynek idõpontjára a visszaszámláló figyelmeztet. Ez a gyakorlat szintén bekerülhet a KRESZ-be.

Pausz Ferenc, a GRSP Magyarország Egyesület ügyvezetõ igazgatója szerint a vészvillogó használatának gyakorlata dugó esetén jó és bevált, ám azon már kicsit elgondolkodna, hogy a módszert kötelezõvé , illetve szankcionálhatóvá kell-e tenni. Ha ugyanis a jogszabály alkotója nem tudja majd egyértelmûen megmondani, hogy a vészvillogót pontosan hol, mikor, milyen körülmények között, milyen szituációban kell használni, „akkor lehet, hogy elcsúsznak a dolgok”.

A visszaszámláló piros lámpa melletti használatának KRESZ-be iktatását Pausz Ferenc jónak tartaná. Arról azonban szerinte megoszlanak a szakmai vélemények, hogy egy ilyen pluszjelzõ a zöld lámpák mellett is tanácsos lenne-e. Ha ugyanis a zöld jelzés lejártának idejét is mutatják az autósoknak, az egyeseket gyorshajtásra ösztönözhet – véli több szakértõ.

Barna Péter arról is beszélt, hogy az elmúlt harminchét év után – amióta a KRESZ alapjogszabályként létezik – megérett az idõ arra, hogy az egyre korszerûbb fénytechnikai jellemzõkkel bíró jelzõtáblák képe úgy jelenjen meg a KRESZ-ben is, mint ahogy a napi gyakorlatban. A tervek nem azt tartalmazzák, hogy le kell cserélni a meglévõ táblákat, a cél az, hogy ami a gyakorlatban jól bevált és egységesen alkalmazandó, az jelenjen meg a jogszabályban is.

A fõosztályvezetõ azt is elmondta, világszinten 1968-ban egységesítették azokat a szabályokat, amelyek alapvetõen meghatározzák a közlekedés rendjét. Az Európai Unióban ennél az egyezménynél is szigorúbban ügyeltek a közös elõírásokra, amelyeket a közúti közlekedési egyezményben rögzítettek. Az uniós szinten nem szabályozott kérdésekben a tagállamok természetesen eltérhetnek – tette hozzá. A KRESZ egyrészt közvetíti azokat a normákat, amelyeket megtartva biztonságosan lehet közlekedni, másrészt megalapozza a normák megtartásától tartózkodó személyek elleni szabálysértési, illetve büntetõeljárásokat.