Ismertetése szerint korábban 35-40 ezer ember dolgozott a magyar hadiipar területén, nemzetközi hírû találmányok kötõdtek hozzá, és a világpiacra történõ értékesítés révén ez komoly exportbevételeket is jelentett. A rendszerváltozás következményeként azonban a magyar hadiipar, a sikeres vállalatok szétestek, a szakembergárda szétszóródott. Hende Csaba azt mondta: az elmúlt négy év arról is szólt, hogy lépésrõl-lépésre újraépítsék a hadiipart.

A miniszter kiemelte: az elmúlt négy évben a Honvédelmi Minisztérium négy hadiipari vállalata is több olyan termékkel tudott elõrerukkolni, amelyek komoly jövõ elõtt állnak. Ilyenek például a drónok (pilóta nélküli repülõeszközök), a víztisztító berendezések vagy a közelmúltban bemutatott legmagasabb biztonsági szintû mobillabor.

Hende Csaba úgy fogalmazott: a saját haderõnket a lehetõségek értelmes határáig a hazai ipar termékeivel kell felszerelni. Ugyanis, ha a 100 euróba kerülõ katonai eszközt, mondjuk egy aknavetõt Spanyolországból szerezzük be, az a spanyol gazdaság számára jelent munkahelyeket, adóbevételeket. Míg, ha ugyanezt a 100 euróba kerülõ aknavetõt Magyarországon gyártják le, abból 50 euró rögtön visszakerülne a magyar költségvetésbe. Ezért törekednek minden adandó alkalommal a hazai lehetõséget választani - tette hozzá.

A miniszter kiemelte: a biztonság a legfontosabb érték, amit az állam polgárainak adhat. A biztonság garantálásához fontos, hogy minden érintett - katonák, rendõrök, polgárõrök, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás és a hadiipar dolgozói is - összefogjanak - hangsúlyozta.

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Biztonságpiac.hu Kft. által közösen szervezett konferencián Garamvölgyi László, a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a XXI. század infokommunikációs és tudásalapú társadalmában rendkívüli módon felértékelõdik a bûnmegelõzés és a prevenció.

Csóti András, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetõje kiemelte, hogy a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben tavaly egy sikeres fogolyszökés sem volt. Fontos eredménynek nevezte, hogy tavaly év végén az Országgyûlés elfogadta azt a - jövõ januártól hatályos - törvényt, amely új alapokra helyezi a büntetés-végrehajtás mûködését.

A parancsnok kitért arra is, hogy a következõ két évben több mint háromezer új férõhely létesítését tervezik, hogy megoldják a magyar büntetés-végrehajtás legnagyobb problémáját, a túlzsúfoltságot. Ezen kívül már tárgyalnak a távtárgyalási rendszer kiépítésérõl, és az elektronikus távfelügyeletet is szeretnék megvalósítani - mondta Csóti András.