| Utolsó módosítás: 2014-03-14 18:34:20 |
|
A MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. 5,2 milliárd forintos alaptõkével projektcéget hoz létre, mely a Vértesi Erõmûvet megújuló energiával mûködõ létesítménnyé fejleszti - jelentette be csütörtökön az erõmûben tartott sajtótájékoztatóján Nagy Sándor, az MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. vezérigazgató-helyettese.  A sajtótájékoztatón részt vett Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter, aki elmondta, a döntés meghozatala során tekintettel kellett lenni arra, hogy az erõmûhöz tartozik az ország utolsó mélymûvelésû bányája, melyben 2014 végéig be kell fejezni a széntermelést, valamint az erõmûnek 2020 végig szerzõdés szerint el kell látni Oroszlány és Bokod távfûtését és meleg víz szolgáltatását.
"Az itt dolgozóknak 2018-ig a bányaterület rekultivációja ad munkalehetõséget, majd a továbbmûködõ erõmû biztosítja a foglalkoztatást. Nem lesz olyan ember, aki a munkalehetõségét elveszti" - jelentette ki a miniszter. Németh Lászlóné hozzátette, az MVM Oroszlányi Erõmûfejlesztõ Zrt. nevet viselõ új cég a megújuló erõforrásokon alapuló energiatermelés bázisává teszi a Vértesi Erõmûvet.
Kovács András Zoltán, az erõmû vezérigazgatója az MTI-nek elmondta a bányában 520, az erõmûben 420 ember dolgozik. A bányászok közel egyharmadának az év végére meglesz az ötezer föld alatt teljesített mûszakja, õk jogosulttá válnak a nyugdíjat jelentõ átmeneti bányászjáradékra. A bánya bezárása után a rekultiváció 2018-ig tart, erre a társaság összesen maximum 19,6 milliárd forintot használhat fel a szénfillérbõl, valamint szintén a szénfillérbõl az üzembezáráshoz 2014-ig legfeljebb 4,8 milliárd forintot vehetnek igénybe.
A dolgozók nagy részét foglalkoztatni tudják a rekultiváció során, az átalakított erõmû közel 300 embernek biztosít munkát, illetve a társaság szeretné rekultiválni a Tatabánya-Bánhidán található, több éve bezárt erõmûvi telephelyét - tette hozzá a vezérigazgató.
Kovács András Zoltán tájékoztatása szerint az erõmû négy blokkjából az a két fluidágyas kazán mûködik, amely képes a 30 százalékban biomasszából és 70 százalékban szénbõl álló keverék eltüzelésére.
A fejlesztés során a kazánokat alkalmassá teszik nagyobb arányú biomassza elégetésére. A kazánok hatásfoka a jelenlegi szinten, 86 százalékos marad, a két blokkból az átalakítás után is kinyerhetõ a korábbi, maximum 108 Megawattos teljesítmény - mondta a vezérigazgató az MTI-nek.
Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy az elsõ Orbán-kormány stabil helyzetben, adta át az erõmûvet, amelyet a Kapolyi László érdekeltségében lévõ cégekkel kötött felelõtlen áramvásárlási szerzõdések olyan helyzetbe hoztak, hogy 2010 végére a bezárás lehetõsége is felmerült. A kormányzat támogatásával a csõdhelyzetet sikerült elhárítani, a hitelezõkkel egyezséget kötöttek, a társaság helyzetét tulajdonosi kölcsönnel stabilizálták - hangsúlyozta a kormánymegbízott.
Takács Károly, Oroszlány polgármestere (Fidesz-KDNP) stratégiai kérdésnek nevezte a távhõszolgáltatás biztosítását és elmondta, a város egymilliárd forintért teljesen újjáépíti az erõmûvet a várossal összekötõ, közel ötkilométeres, elavult vezetéket.
Oroszlányban 4300 lakást és az ipari park fogyasztóit látja el távfûtéssel az Oroszlányi Szolgáltató Zrt., amely 90 százalékban az önkormányzat, 10 százalékban a Vértesi Erõmû tulajdona. A városban az elmúlt években két lépcsõben minden tömbházhoz saját, önállóan szabályozható hõközpontot építettek ki, mintegy 600 millió forintos ráfordítással.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
