Számítások szerint esetenként nem csekély összeg járhat vissza, különösen azoknak, akik nagyobb összegeket forgattak.

Az elmúlt két év díjemelései miatt megbüntetett 35 hitelintézet közül a Bank of China és a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet ügyfelei biztosan nem várhatnak pénzt a jegybanki intézkedés következményeként. A helyzet azonban nem egyértelmû a többieknél sem. Hiába fogalmazták meg ugyanis a határozatokban, hogy a keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Mint jogászoktól megtudtuk: amennyiben a hitelintézetek úgy támadják meg a bíróságon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedését, hogy a végrehajtás felfüggesztését is kérik, hiába ítélték meg a pénzvisszatérítést, csak nem jön majd az ügyfeleknek a várt summa.

Ami esetenként nem is lesz majd annyira csekély. Korábban több történetet is leírtunk arról, milyen meglepetéseket is okozhattak a banki díjemelések, különösen a nagyobb összegeket forgatóknak. Az elõzõ idõszakban kedvezõ pénztári készpénzfelvétel ötmillió forint esetében az emelések után akár 45 ezer forintra is rúghatott, a 22 millió forintos átutalás díja pedig 98,3 ezer forintra nõtt. Ennek pedig nagy része, sõt esetenként a teljes összeg is visszajárhat.

Rövidesen kiderül, hogy mi a helyzet, hiszen 30 nap áll rendelkezésre a határozat megtámadására. Azt már tudjuk, hogy az MKB március 11-étõl teljes egészében visszavonta a tranzakciós illeték ügyfeleire terhelését. Kalkulációnk szerint a számlájukat aktívan használóknak (dinamikus kategória) ez önmagában havonta egy ezres megtakarítást hozhat. Egyelõre csak ennyit tettek közzé, a kondíciós listákat még nem módosították, mi azonban már átvezettük a változást. Az Erste a Budapesti Értéktõzsde honlapján közleményben jelentette be, hogy fizet (õk tehát nem perelnek). A bank azonban a büntetést követõ napon nem díjcsökkentést, hanem éppen ellenkezõleg, két menetben, május 15-étõl és június elsejétõl díjemelést jelentett be. Ez azonban csak az inflációt követõ drágítás (nem mindegy viszont, mire rakódik a 1,7 százalék).

Szorgos lépések és negatív rekordok

Az alábbi táblázatban csokorba szedtük, hol milyen problémát azonosított a felügyeleti hatóság. Részletesebben megnézve több érdekesség is látszik. Az OTP, a CIB, a Citibank, a Gránit és a Raiffeisen is elsõsorban az ingyenes szolgáltatások fizetõssé tétele miatt kénytelen visszaadni pénzt ügyfeleinek (jogászok szerint ez a legproblematikusabb, vagyis a leginkább támadható pont). A felügyeleti hatóság álláspontja szerint – olvasható több határozatban is – a díjmentes, ingyenes, 0 forint megnevezésû szolgáltatás, akár fix összeggel, akár százalékosan, akár ezek kumulációjával történõ fizetendõvé tétele mind fogyasztói, mind szolgáltatói szempontból új díj bevezetésének számít.

Negatív rekorder a Partiscum. Ez a takarék – a vizsgált hitelintézetek közül egyetlenként – minden kiemelt hibát elkövetett. Érdekesség még, hogy akad, ahol csak egyetlen új díjhirdetés váltotta ki az MNB szigorát (így járt a Kéthely és Vidéke). Nem egy pénzintézet azonban nyolc alkalommal lépett. Árait persze minden alkalommal feljebb vitte. Nyolcszor módosított például a DRB és az OTP is. A legnagyobb magyar bank (persze már mérete miatt is érthetõen) a kifogásolt új díjak mennyiségében vezet. Az MNB itt összesen 183-at kérdõjelezett meg. Az MKB 34 számlacsomagnál vezetett be 64 új díjat, a díjszámítás 68 esetben változott.

Érdemes még kiemelni, hogy a számosság terén mintha néhány takarék is brillírozott volna (pedig méretük meg sem közelíti a nagy kereskedelmi bankokét). A felügyeleti hatóság szerint a Savaria 55 módosítást hajtott végre, a Fontana pedig 52-õt. A Magnetissimo 43 új díjat vezetett be.

A közzétett határozatok részletezése