Most pótolják ezt a hiányosságot. Kiszámolták: egy átlagos devizahiteles törlesztõje 15 százalékkal csökkenne, ha az egyoldalú kamatemelést és az árfolyamrést is végképp eltörölnék. Más megoldással is kalkuláltak.

Az Alkotmánybíróság (Ab) devizahitelesekkel kapcsolatos döntését sokan sokféle módon értelmezték. Gulyás Gergely, a Fidesz országgyûlési képviselõje mindenesetre szinte minden megígért – a választások utánra. Az is kiderült viszont, hogy ha gyõznek is, a kormányzópárt az Ab után még a Kúriára is vár majd. Mint Gulyás elmondta: az új Országgyûlésnek a Kúria májusban várható döntése után lesz lehetõsége néhány hét alatt rendezni a helyzetet. Erre amúgy szükség is lenne, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján a bíróságok nem sietnek követni a legfõbb bírói fórum egyértelmû iránymutatását sem. Az adósok számára kedvezõ ítéletekbõl pedig az látszik, hogy az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés növelése lehet kifogásolható. Úgy tûnik, a legnagyobb gondot a számítások jelentik. Mi most modelleztük, mi mennyi pénzzel járna.

Egy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a devizahitelesek helyzetérõl készített elemzésben „tipikusnak” minõsített adóst vettünk alapul. Õ 2007 nyarán vett fel hétmillió forintnyi svájci frank alapú hitelt 20 éves futamidõre, hét százalékos teljes hitelteher (THM) mellett. Számításaink szerint adósunk kezdetben 53,4 ezer forintos havi terhet vállalt. Két év múlva azonban a havi fizetendõ 76,2 ezer forintra nõtt, részben annak következményeként, hogy a bank összesen két százalékponttal emelte a kamatot. Persze a tehernövekedéshez jócskán hozzájárult, hogy a Magyarországon igazán 2008 végétõl érzékelhetõ pénzügyi világválság hatására alaposan meggyengült a forint is.

Mivel járnának a legjobban az adósok?

Azóta azonban látszik, hogy mindennél van lejjebb. A svájci frankért ugyanis abban az idõszakban is legfeljebb 215,56 forintot kellett adni (csak emlékeztetõül: 2012-ben elõfordult 264 forint feletti frankárfolyam.) A példának vett hitel havi részlete most durván 104 ezer forintra rúg. De nézzük a lényeget: a két százalékpontos kamatemelés miatt 2009-tõl mostanáig (az árfolyam alakulásával is kalkulálva) az adós 540 ezer forinttal fizetett többet. Az árfolyamrés ehhez képest meglehetõsen csekély, összesen még igen nagyvonalúan számolva is csak mintegy 40 ezer forintos tételt jelent. (2010-tõl ugyanis a jogszabály kötelezõvé tette a középárfolyam alkalmazását.)

Az összesen 580 ezer forintos többlet (ami több bírósági döntés alapján jó eséllyel akár teljes egészében is visszajárhatna, bár ez egyelõre egyedi ügyekre vonatkozik) elsõre nem igazán tûnik soknak. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az adós tõketartozása, annak ellenére, hogy egész idõszak alatt szorgosan és határidõre törlesztett, mostanra már 9,7 millió forintra rúg. A devizahiteleseknek persze biztosan nem jönne rosszul, ha ennyit egyszerre kézbe kapnának (fel sem vetnénk ilyesmit, ha a nyugdíjpénztári visszaléptetésnél nem alkalmazott volna a kormányzat a reálhozam készpénzben kifizetésével ilyesmit). Sokkal valószínûbb azonban, hogy a visszatérítés az adósságot csökkentené. Ez és a hét százalékra kötelezõen visszaszállított THM a havi törlesztõt (a mostani árfolyam alapján) 15 százalékkal, összesen 88 ezer forintra mérsékelné.

Ugyanez az adós, ha az árfolyamgátat alá lép be, 72,8 ezer forintot fizet havonta. Minden hónapban végképp megszabadul 20,7 ezer forint megfizetésétõl (ennyi a konkrét esetben a 180 forintos fix árfolyam feletti rész kamattartalma), 10,4 ezer forint pedig gyûjtõszámlára kerül. A gyûjtõhitel terhei sem mellékesek, de a jelenlegi kamatszinten ez ismét az adósnak kedvezõbb módon alakul. A 10,4 ezer forint kamatterhe két forint akkor, ha a devizás hét százalékos (tehát már a leszállított) THM-et vesszük alapul. Az árfolyamgátas szabályozás szerint viszont (a részleteknek itt nézhet utána) legfeljebb 1,8 forintot számíthatnak fel a bankok. Persze a gyûjtõhitel nagysága folyamatosan nõ, de az elõbbi összefüggés is folyamatosan érvényesül. Jobb lenne a helyzet persze, ha az 580 ezer forint jóváírása mellett védené magát az adós az árfolyamgáttal. Az igazán jó megoldás azonban nyilvánvalóan az lenne, ha – mint azt az MNB már javasolta – a gyûjtõhitelt részben (sõt, inkább teljes egészében) elengednék. Egy ilyen szabályozás meghozatalában pedig már korábban sem akadályozta semmi a kormányt.

A Fidesz célja, hogy egyetlen lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerzõdés se maradjon - tette egyértelmûvé az MTI tudósítása szerint Gulyás. Szerinte olyan megoldást kell találni, amellyel fixen rögzíthetõk a törlesztõk. A tehermegosztást nézve megfogalmazása szerint „elõképként" a végtörlesztésre lehet tekinteni. A végtörlesztés példája egyébként szerintünk elég világosan mutatja azt is, hogy a kormányzat, ha valamit akar, azt gyorsan maga is véghez tudja vinni (Alkotmánybíróság és Kúria nélkül).