A politikus kérdésre válaszolva azt mondta: „nagyon nagy valószínûséggel lesz új jogszabály”, de meg kell várni a Kúria ezzel kapcsolatos döntését, mert ha a Kúria a hitelezõknek kedvezõ döntést hoz az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerzõdésmódosítás kérdésében, akkor a törvényhozás feladata lényegesen kevesebb lesz, mint a másik esetben.

Hozzátette: azért sincs „az asztalfiókban” a jogszabálytervezet, csak szakértõi vélemények, számítások mindennek a bankrendszerre gyakorolt hatásáról, mert „ma nem tudjuk eldönteni a kúriai döntés hiányában, hogy pontosan mire kell kiterjednie az Országgyûlés jogalkotási tevékenységének”.

Eltûnhetnek a devizahitelek

Arra a felvetésre, hogy a kormány most visszatérhet ahhoz a szándékához, hogy véglegesen, a jelenleg törlesztõk számára is „eltüntetik a polcról” a devizahitelt mint terméket, és ez nem jelenthet mást, mint forintosítást, Gulyás Gergely azt mondta: ma a rögzített árfolyamon való törlesztés mindenki számára elérhetõ lehetõség. Mindenkinek azt javasolták, hogy éljen ezzel a lehetõséggel. Ha lesz olyan szabályozás, amely ennél is kedvezõbb, abból nem maradnak ki azok, akik beléptek az árfolyamgátba – hangsúlyozta a képviselõ.

Az Alkotmánybíróság hétfõn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerzõdések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

„A Kúria a bankok oldalára állt”

Mint ismert, a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában még tavaly decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerzõdés a devizaalapú kölcsönszerzõdés. Wellmann György, a kollégium vezetõje a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerzõdések olyan szerzõdések, amelyekben az adós az adott idõszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezõbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amibõl következõen õ viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.

A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínû”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivõje még január 6-án.

A kormány folyamatosan keresi a megoldást

Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentõs segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetõségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelõnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 õszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentõprogramok nyújtotta lehetõségeket.

Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyérõl szólva hangsúlyozta: e szerzõdések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszemûségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó elõre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.

Hibás terméket emlegetnek

A devizahitelesek nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi idõben négy ítéletben is helyt adtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. A négy ítélet közül csak az október 8-ai jogerõs, melyet Léhmann nyert meg – a Pécsi Ítélõtábla határozata volt az elsõ ilyen döntés.