Pálinkás József A PISA-eredmények a felsõoktatás és a kutatás igényeinek tükrében címû konferencia köszöntõjében kiemelte: kritikai érzékkel kell elemezni a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos feladatok megoldásánál legutóbb, 2012-ben mutatott, a három évvel korábbi felméréssel összevetve romló PISA-eredményeit.

Mivel ezeknek a tanulói teljesítményeknek kulturális és társadalompolitikai jelentõségük van, le kell vonni a következtetéseket - mondta az Akadémia elnöke. Hozzátette: nem lehet igényeket állítani a diákokkal szemben akkor, ha az elvárások nem az egyébként sokkoló PISA-eredményekkel való szembenézésen alapulnak.

Az MTA elnöke rámutatott: a kutatásban, a tudományban és az oktatásban integráló szemléletû tartalomra és módszertanra van szükség, mert a matematikai tudás nem választható el a humán alapoktól, illetve ez fordítva is igaz.

Az információk megszerzésének, valamint a kontextus megteremtésének hiánya mutatkozott meg a legutóbbi, 2012-es felmérésben, a természettudományok eredményeinek romlása mögött pedig a humán mûveltség háttérbe szorulása is meghúzódik - jegyezte meg.

Pálinkás József szólt arról, hogy a magyar diákok körében a gyengén teljesítõk aránya magasabb, mint a többi, a felmérésben részt vett országban, de a nagyon magas képességszintek tekintetében is sokkal alacsonyabbak a magyar mutatók. Hozzáfûzte: a tehetséges diákokat kihívások elé kell állítani, világos jövõképet kell adni számukra.

Csapó Benõ, a Szegedi Tudományegyetem tanára közölte: 2012-ben a korábbi felmérésekhez képest a gyengén teljesítõ diákok aránya növekedett, a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, így Magyarország jelenleg a fejlett és a fejletlen országok között helyezkedik el a rangsorban. Felhívta a figyelmet arra: a szövegértés hiánya akadályozza a diákokat abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat megoldják, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között vannak a magyar diákok.

Az egyetemi tanár kitért arra: a matematikai felmérésben egyértelmûen az ázsiai országok vezetnek, e téren Európában Észtország és Lengyelország fejlõdött látványosan. A vietnámiak mérföldekre járnak a magyar diákok elõtt matematikában, ez a mutató pedig Kazahsztánban fejlõdött a legdinamikusabban - mondta.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a diákok között, a nagyon gyengén teljesítõk aránya pedig 28 százalékra emelkedett a korábbi 23 százalékról, ugyanakkor növekszik az iskolát korán elhagyók száma. Emlékeztetett arra: az EU 40 százalékot tûzött ki célul a diplomások arányát illetõen 2020-ra, de Magyarország csak 30 százalékot vállalt.

A felmérésben részt vevõ országok közül az utolsó elõtti helyen állunk a tekintetben, hogy a tanulók átlagosan mennyi idõt töltenek tanulással - tette hozzá Csapó Benõ.

Annak a véleményének adott hangot, hogy tehetséges fiatalokat kell a pedagógus pályára vonzani, és ott meg is kell tartani õket, ugyanakkor túl soknak ítélete meg azt a 39 intézményt, ahol pedagógusokat képeznek, mert ez szerinte a minõség rovására megy.

A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítõ gazdasági szervezet, a párizsi székhelyû OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.