Közlése szerint a dokumentum javasolja egyebek mellett az új építkezéseknél az uralkodó szélirány fokozott figyelembe vételét, az épületek tetején és a villamos sínek között a zöld felületek növelését. A kalauz olyan gyakorlati tanácsokra is kitér, mint például a kánikulai napokon az utcák helyes locsolási technikájának a megválasztása.

Németh Ákos, aki az Országos Meteorológiai Szolgálat geográfusa és a Magyar Meteorológiai Társaság titkára is, azzal indokolta a klímakalauz szükségességét, hogy a globális felmelegedés fokozottan hat a nagyvárosok kõrengetegében.

Hozzátette: ezért is van különös jelentõsége a budapesti Margit körúton a volt ipari minisztérium épületének helyén kialakítandó parknak, amely ventilációs folyosót nyitva friss szellõt áraszthat a környékre. A hatalmas szocreál épület évtizedeken át akadályozta a budai hegyekbõl a városba áramló természetes széljárást, a porral, szennyezõ aeroszol-részecskékkel teli levegõ gyakran megrekedt, ettõl pedig sokszor szinte letaglózva érezhették magukat a közelben élõ emberek – jegyezte meg Németh Ákos.

Kiemelte: a településeket átjáró hasonló szélcsatornáknak mindenhol meghatározó a szerepük a városi klíma alakulásában. Különösen a napjainkban zajló éghajlatváltozás korszakában, amikor alkalmazkodni kényszerülünk a mind gyakoribb hõhullámokhoz és más szélsõséges idõjárási jelenségekhez.

E jelenségek a világ nagyvárosaiban még inkább felerõsödnek a magas házak, a sok aszfalt között a kevés zöld és a közlekedés okozta környezeti terhelés következtében. “Általános tapasztalat, hogy a sûrûbben beépített belsõ kerületekben nyári kánikula idején akár 8-10 Celsius-fokkal is magasabb az átlaghõmérséklet, mint a kertvárosi övezetben, ezért a centrumokban szó szerint létkérdés lehet az enyhülést hozó légmozgás” – fogalmazott a szakember.

Budapestnek a földrajzi fekvését tekintve kedvezõ a helyzete, a budai hegyek felõl rendszerint északnyugati-nyugati irányból zúdul a szél a városra, emellett a Pilis és a Börzsöny erdõibõl is áramlik friss levegõ a városba. Ennek ellenére gyakran mégsem elég tiszta a fõváros levegõje, amelyért több tényezõ között az elmúlt évtizedek nem kellõen átgondolt városfejlesztései is okolhatók.

Például a város északi részén a 70-es években felépített békásmegyeri lakótelep magas panelházai gátként állják útját a Visegrád felõl érkezõ szélnek. Hasonló módon akadályozza az óbudai szalagház betonrengetege a tiszta levegõ útját.

A szakember elmondása szerint más esetben különbözõ hatások együtt érvényesülhetnek. A Millenniumi Városközpont megépítésekor végzett városklíma-vizsgálatokból például kiderült, hogy a Nemzeti Színház és a Mûvészetek Palotája által megváltoztatott ventilációs folyosó a szennyezõ anyagokat a Soroksári útra koncentrálja, miközben a Ferencváros belsõ utcáin tisztábbá vált a levegõ.