Évszázadokra elegendõ szénvagyont találtak brit kutatók az Északi-tenger brit kitermelési szektorának talapzatában. A The Sunday Times címû tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak a kutatást irányító egyik szakértõ elmondta: már az elõzetes szeizmikus tesztek és kutatófúrások is arra utalnak, hogy az északkeleti partok elõtt húzódó tengeri talapzatban háromezer és 23 ezer milliárd tonna közötti kõszén rejtõzhet. Dermot Roddy, a Newcastle-i Egyetem volt professzora, aki otthagyta a katedrát és saját céget alapított a kitermelés elõkészítésére, elmondta azt is, hogy ez több ezerszerese az északi-tengeri brit szektorból eddig felszínre hozott kõolaj és földgáz mennyiségének.

Roddy adatai szerint Nagy-Britannia eddig hatmilliárd tonna olajegyenértéknek megfelelõ nyersolajat és földgázt termelt ki északi-tengeri lelõhelyein. A szakértõ szerint ha a most felfedezett szénvagyonnak csak néhány százalékát bányásszák ki, az is évszázadokra fedezné Nagy-Britannia energiaigényét. A geológusok régóta sejtették, hogy a brit szárazföldi kõszénlelõhelyek benyúlnak az Északi-tenger alá, de eddig bizonytalan volt a tengeri talapzatban rejlõ készletek mennyisége. Emellett az energiaipari szektor sem foglalkozott a tengeralatti szénlelõhelyek vizsgálatával, mivel ezeket a szakértõk eddig hozzáférhetetlennek tartották, ám az elmúlt évek technológiai fejlesztései elérhetõvé tették a tengeri talapzat szénkészleteit is - áll a The Sunday Times írásában.

Dermot Roddy cégének vezérigazgatója, Harry Bradbury elmondta a lapnak, hogy a vállalat olyan technológiát alkalmazna, amely a tengeralatti lelõhelybõl kinyert kõszén üvegházhatást okozó égéstermékeit visszapumpálja az Északi-tenger talapzatába.