A WHO ajánlása szerint napi öt adag zöldség, vagy gyümölcs elfogyasztásával már megvédhetjük magunkat a ránk leselkedõ betegségekkel szemben és az egészségünkért is komolyan tehetünk. Ez az ajánlás már 25 éve érvényben van, de a kutatók manapság már inkább a napi hét adag elfogyasztását ajánlják. A szakemberek véleménye is megoszlik a kérdésben, de azt mindannyian elismerik, hogy több zöldség és gyümölcs fogyasztása valószínûleg növeli a szervezet védekezõképességét, mintha csak 5 adaggal ennénk.

De mennyi is egy adag?

Általában egy egészséges felnõtt esetén egy adag 80 gramm gyümölcsöt, vagy zöldséget jelent. A napi öt adag tehát 40 dkg, míg a napi hét adag már több, mint fél kilónak – egészen pontosan 56 dkg-nak – felel meg. Naponta tehát körülbelül fél kilót érdemes elfogyasztanunk. A gyerekek esetén máshogy kell számolni az adagokat, erre sokféle módszert találhatunk az interneten, hiszen rengeteg dologtól függ a fejlõdésben lévõ szervezetek esetén a vitaminigény, ezért érdemes szakemberhez fordulnunk – egy dietetikustól pontos választ kaphatunk a kérdéseinkre.

Jó tudni, hogy az egyes országok szakembereinek is megoszlik a véleménye a naponta szükséges adagok számáról. Míg Németországban vagy Hollandiában a napi öt adagot is elégségesnek gondolják, addig máshol – például Kanadában, vagy Japánban – a napi hét, vagy annál is több adagra esküsznek, de Franciaországban egyenesen a napi tíz adagot tartják ideálisnak. Gondoljunk csak bele, ez naponta 80 dkg zöldség vagy gyümölcs elfogyasztását jelenti! A zöldségeket, gyümölcsöket ne csak nyersen, önmagukban fogyasszuk, hanem megfõzve, levesként, egytálételek mellé, vagy tésztákhoz is használjuk fel õket.

Elég, ha minden nap megeszek öt répát?

A válasz határozottan nem! Bár a répa nagyon egészséges és az öt darab bõven eléri a korábban részletezett mennyiségeket, mégsem elég – fontos ugyanis, hogy változatosan, többféle növényt fogyasszunk, hiszen a különféle tápanyagok és vitaminok más és más zöldségekben és gyümölcsökben fordulnak elõ.

Mik a legjobbak?

Majdnem minden zöldség és gyümölcs értékes és számít. Általában igaz az, hogy a nyers alapanyagok többféle ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak, mint a megfõzött, vagy megpárolt társaik – de természetesen ez utóbbiakban is marad az elkészítés után megfelelõ mennyiség. De ne vessük meg a fagyasztott termékeket sem, ezekbõl sem tûnnek el a fontos alkotóelemek, ahogyan a szárított gyümölcsökbõl sem, mint amilyen például a mazsola, a datolya vagy a füge. A boltokban készen kapható szószok, levesek és pudingok is tartalmaznak még valamennyit, de ezek kevésbé ajánlhatóak, általában magas só, cukor vagy zsírtartalmuk miatt.

Mi a helyzet a konzervekkel és juice-okkal?

Sokak szerint ezek is tartalmazzák a szükséges összetevõket, de tanácsként érdemes megfogadni, hogy csak édesítetlen és tartósítószer-mentes termékeket fogyasszunk és naponta csak egy adagot fedezzünk ilyen forrásból. A konzerveknél figyeljünk arra, hogy a konzerv leve se tartalmazzon hozzáadott cukrot, sót – ellenkezõ esetben kevésbé lesz egészséges. Napi egy adagot fedezhetünk babból, vagy egyéb hüvelyes növénybõl is, de azzal legyünk tisztában, hogy ezekben kevesebb tápanyag van, mint a többi zöldségben és gyümölcsben.

És a krumpli?

Sajnos el kell keserítenünk a krumpli rajongóit: ezt a zöldséget nem számolhatjuk bele a napi öt, vagy hét adagba, így az ebbõl elfogyasztott mennyiségektõl nem leszünk egészségesebbek. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a krumplit elsõsorban a szervezet energiaigényének biztosítása érdekében fogyasztjuk. Emiatt egy csoportba soroljuk a kenyerekkel és tésztákkal.