Kevesebb mint 10 kilométer után azonban a 28 éves sportoló összeesett, nem sokkal késõbb pedig halottnak nyilvánították. Amikor a boncolás hegesedést állapított meg az egészséges, fiatal futó szívében, a tudósok ráébredtek annak lehetõségére, hogy a testedzés mégsem feltétlenül az égészség záloga, ahogy azt hosszú idõn át sulykolták, mondta Peter McCullough, az amerikai Baylor Egyetem orvosi karának tanára.

Azóta egyre több, ugyanakkor még mindig vitatott kutatás kezdi bizonyítani, hogy a testedzés önmagában nem fogja megóvni egészségünket, ha nem táplálkozunk megfelelõen, illetve egyes embereknél gyógyszerekre is szükség lehet, hogy lecsökkentsék a szív- és érrendszeri kockázatokat. A túl sok testedzés növelheti az elzáródás kockázatát az erekben.

A kutatások mögött rejlõ üzenet nem arra utal, hogy a testedzés értelmetlen, hangsúlyozzák a szakértõk. Ehelyett azt kell tudomásul venni, hogy nem lehet féktelenül enni, mert fittek és karcsúak vagyunk. Ugyancsak nem feltétlenül bölcs dolog a gyakorlatok túlzásba vitele, függetlenül egy tökéletesen egészséges étrendtõl. "Téves az az elgondolás, hogy csak azért mûkajákat ehetünk és liberálisabbak lehetünk az étrendünkkel szemben, mert sportolunk, és az majd valahogy meggátolja az artériák elzáródását" - figyelmeztet McCullogh. "Láss csodát, a testedzés nem gátolja meg ezeknek az elzáródásoknak a kialakulását. Egyes elemzések szerint a szélsõséges állóképességet igénylõ gyakorlatok gyakorlatilag elõsegítik a folyamatot. Vannak, akik azt mondják, futok, ezért azt eszek, amit akarok. Ez nem igaz, ezt el kell felejteni"

Megalapozott tény, hogy a mértéktartó testedzésnek jótékony hatása van a szívre. Amikor az életüket íróasztalok mögött és televízió, vagy számítógép elõtt leélõk elkezdenek mozogni, legyen az akárcsak egy hosszabb séta heti három alkalommal, a tanulmányok szerint a szív- és érrendszeri halál kockázata 25 százalékkal csökken és várható élettartamuk is nõ. A rendszeres testedzés átlagosan hét évvel hosszabbíthatja meg életünket.

A gyakorlatok megerõsítik a szívet, erõsebb pumpálást eredményezve és hatékonyabban alakítja át az oxigént a testünk számára üzemanyaggá. Ez a fajta erõnlétnövelés növeli a szívinfarktusok, a betegségek, vagy akár egy autóbaleset túlélésének esélyeit is. A testedzés azonban semmit nem tud tenni az erek telített zsírokban gazdag étrendbõl adódó elzáródása ellen, állítják az új tanulmányok. Ez ellentmond a régi, berögzõdött hiedelemnek, mely szerint a sportolás egyfajta gyógyszer az érszûkület ellen, ami nem más, mint egy meszes lerakódás, úgynevezett plakkok felgyülemlése az erekben, ami megnehezítve a véráramlást szívinfarktushoz, vagy szélütéshez vezet.

A túlzott testedzés ugyancsak növeli az érszûkület kialakulásának kockázatát. A Missouri állam orvosi szövetségének szaklapjában publikált tanulmányukban McCullough és munkatársai fejlett CT képalkotással 23 ülõmunkát végzõ férfi szívét hasonlították össze 50 maratonfutó férfitársukéval, akik már legalább 25 versenyt teljesítettek. A felvételek nagyobb mértékû plakk lerakódást mutattak a távfutóknál.