Szijjártó Péter hangsúlyozta: a kormány keleti nyitás külgazdasági stratégiájának alappillére a Kínával való gazdasági együttmûködés stratégiai szintre emelése és a kereskedelmi forgalom növelése. Magyarország elsõsorban az exportot szeretné növelni az ázsiai országba, a kivitel növelésének zászlós hajója pedig a jövõben egyértelmûen az élelmiszeripar lesz - tette hozzá.

Emlékeztetett: a gazdasági növekedés, az erõsödõ középosztály, valamint az átalakuló fogyasztási szokások miatt növekszik a kereslet a magas hozzáadott értékû, jó minõségû és biztonságos élelmiszerek iránt Kínában. Aláhúzta, Magyarország ebbõl a szempontból versenyelõnnyel rendelkezik, a magyar élelmiszerek jó minõségûek és biztonságosak, példaként említette, hogy Magyarország az alaptörvényben garantálta a GMO-mentességet.

Az államtitkár jelezte: a kínai akkreditációs és tanúsító hivatal 6 magyar cég számára tette lehetõvé a Kínába való szállítást. Ezeknek a vállalatoknak most az a feladatuk, hogy kínai partnereket találjanak az üzlethez, és elindítsák a kivitelt az ázsiai országba. Azzal, hogy a magyar cégeknek lehetõségük lesz a fagyaszott sertés-, liba- és kacsahús kivitelére, a magyar export várhatóan jelentõsen növekszik majd Kínába - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Kiemelte: tíz év alatt a magyar-kínai kereskedelmi forgalom meghatszorozódott. Ez azt jelenti, hogy míg 2003-ban a két ország közötti árucsere értéke összesen 1,2 milliárd dollárt tett ki, addig tavaly a kereskedelmi forgalom értéke elérte a 7,2-7,3 milliárd dollárt. A múlt évben a Kínába irányuló magyar kivitel értéke 2 milliárd dollárt tett ki. Így 10 százalékos volt a növekedés az elõzõ évhez viszonyítva.

Hozzáfûzte: a Kínába irányuló magyar élelmiszerexport - az engedélyek hiánya miatt - igen alacsony volt, még a 2 millió dollárt sem érte el. Ez is mutatja, hogy az exportengedélyek megszerzése jelentõs elõrelépést tesz lehetõvé - vélekedett az államtitkár.

Magyar becslés szerint fagyasztott kacsahúsból a Kínába irányuló export 1500 tonnára rúg majd, a libahús mennyisége 1000 tonna lesz, míg a Kínába kivitt magyar sertéshús mennyisége évente 5000-6000 tonna lehet. A vízi szárnyas ágazat rugalmasabb, ezért ezen a területen hamarabb várható a kivitel felfutása, mint a sertéshús esetében - mondta az államtitkár.

Szijjártó Péter kifejtette: a múlt évben libahúsból a magyar kivitel 15 500 tonna volt, a kacsahúsból 20 000 tonna, míg sertéshúsból 70 500 tonna. A távol-keleti piacokon a magasabb hozzáadott értékû áruk a kelendõek. Ezért is lesz a magas minõségû biztonságos magyar élelmiszer ebben a relációban a magyar kivitel zászlós hajója - mondta.

Az államtitkár az MTI kérdésére közölte: a kivitel pénzbeli értékét most még nem lehet megbecsülni, mivel az ártárgyalásokat a magyar cégek még nem folytatták le kínai partnereikkel. A magyar állam azonban erõsíteni szeretné a magyar cégek pozícióját a pekingi magyar-kínai kereskedõházon keresztül, amelyben tulajdonrésze van a Magyar Nemzeti Kereskedõház Zrt.-nek - fejtette ki.