A miniszter a városban építendõ erõmû hosszú távú hõátvételérõl szóló szerzõdés aláírásán vett részt. A dokumentumot Nagy István polgármester (Fidesz) és Kovács Péter, a geotermikus energiaszolgáltató projekttársaság vezetõje írta alá.

A miniszter kiemelte: ezzel a megoldással a város olcsóbban juthat nagyobb hõkapacitáshoz, a rendszerhez pedig a késõbbiekben további felhasználók is csatlakozhatnak. Hangsúlyozta: Mosonmagyaróváron nem csupán a természeti feltételek adottak egy ilyen rendszer kiépítéséhez, de a városvezetés is elkötelezett a megújuló energiaforrások bevonása mellett, ehhez pedig mintegy egymilliárd forintos pályázati forrást nyertek el.

Nagy István arról beszélt, hogy a beruházással jelentõsen növelik a város energiabiztonságát, hiszen függõséget okozó, elfogyóban lévõ energiaforrást, gázt cserélnek korlátlan ideig helyben rendelkezésre álló, környezetvédelmi szempontból "tiszta" geotermális energiára. A távhõ-szolgáltatás mellett a jövõben a termálvíznek szerepet szánnak a kertészeti növénytermesztés újraindításában és az ipari üzemek csarnokainak fûtésében is, tette hozzá. Nagy István tavaly októberben mondta el az MTI-nek, hogy nemsokára termálvízzel fûtik a város távhõ-rendszerét; 2014 elején indul az ehhez szükséges, három és félmilliárdos beruházás.

Mint mondta, nagyjából egymilliárd forintos uniós támogatást nyert két vállalkozás ahhoz, hogy 2300 méter mély kutat fúrjon a 95-100 fokos termálvíz kiemeléséhez. Egy pénzügyi befektetõ társaság biztosít további két és félmilliárdot a projekthez. Ebbõl építik majd meg a víz elvezetéséhez szükséges hálózatot, valamint azt a rendszert, amellyel a kihûlt vizet vissza tudják pumpálni a földbe. Hozzátette, a víz mennyisége és hõfoka alapján mínusz húsz fokos hidegig a város távhõszükségletének 85 százalékát tudják fedezni, ennél hidegebb idõben emelni kell a felhasznált gáz hányadát.