Mindenki kedvence a magyar sertéshús címmel indul népszerûsítõ kampány, hogy felhívják a figyelmet a vörös hús fogyasztásának elõnyeire. Ehhez egy védjegy is kapcsolódik, amely megfelelõ tájékoztatást ad a vásárlóknak arról, hogy a hazai sertéshús az egyik legkiválóbb minõségû az itthoni kínálat közül.

Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelõs helyettes államtitkár szerint a védjegy bevezetésével erõsödik az ágazat. „Az idehaza elõállított sertéshús minõségben, beltartalmában, értékeiben értékesebb és jobb talán, mint a piacon lévõ többi” – mutatott rá a helyettes államtitkár. A rendszerváltozás óta hazánkban állattenyésztéssel foglalkozók száma több mint a felére csökkent. Míg a nyolcvanas évek végén tízmillió sertést tartottak, napjainkra ez a szám mintegy hárommillióra csökkent. Ezt szeretné növelni a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

A Kíváló Minõségû Sertéshús (KMS) védjegy bevezetésével is a sertésállomány és a sertéshús belföldi fogyasztásának növelését igyekszik támogatni a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) - jelentette be Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelõs helyettes államtitkár Budapesten. A magyar sertéshúst népszerûsítõ húsvéti kampány beharangozó sajtótájékoztatóján elmondta: meg akarják duplázni a sertések mostani mintegy 3 milliós számát. Magyarországon 2002-ben még mintegy 5 millió sertés volt, a rendszerváltozás éveiben pedig 10 millió körüli. Feldman Zsolt szerint alacsony az évi, fejenként 25 kilóra tehetõ átlagos belföldi sertéshúsfogyasztás.


A védjegy bevezetésének idõzítését magyarázva emlékeztetett arra, hogy a húsvéti szokások miatt ilyenkor az emberek nagyobb érdeklõdéssel fordulnak a sertéshús és az ebbõl készült ételek felé. A mostani figyelemfelhívás célja éppen az, hogy a vásárlók ne csak húsvét elõtt, hanem az ünnepek után is keressék a jó minõségû magyar sertéshúst. Ennek érdekében vezették be a Kiváló Minõségû Sertéshús (KMS) védjegyet, amely a minõség és a nyomon követhetõség garanciája a vásárló számára. Az elsõ termékeket - amelyek a KMS-védjegyet viselhetik - most auditálják a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) közremûködésével. Megjegyezte: várhatóan húsvét elõtt a vevõk már találkoztatnak a boltokban KMS-védjegyet viselõ áruval.

Feldman Zsolt szerint a magyar sertéshús minõsége általában jobb a versenytársakénál. A belföldön elõállított sertéshús a magyar gabonaalapú takarmányozással, a magyar gazdák felkészültségével és a magyar húsfeldolgozók szakmai tudásával olyan minõséget, értéket képvisel, amely sok esetben piaci elõnyt érõ extra értékeket tud felmutatni. A KMS-védjegy ezeket az értékeket kívánja garantálni hosszú távon. Ihász Katalin dietetikus arról beszélt, hogy az utóbbi években a sertéshús fogyasztása jelentõsen visszaesett Magyarországon a reformtáplálkozás - a fehér húsok - elõtérbe kerülése miatt. Pedig a vörös húsok - így a sertéshús is - számos elõnyös tulajdonságot hordoznak. Példaként említette a vörös húsok magas D-vitamin és vastartalmát. Ezért - egészséges módon elkészítve - mindennapi fogyasztásuk is ajánlott.

A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum Vezérigazgatósága által létrehozott sertéshús-kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a sertéshús, és az ebbõl készült húskészítmények magyar gasztronómiában betöltött szerepére. Fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztó tisztában legyen azzal, hogy a sertéshús mértékletes fogyasztása fontos része az egészséges táplálkozásnak (B-vitamin és ásványianyag-tartalma kiemelten magas). A kampányban komoly hangsúlyt kap a tudatos vásárlók arányának növelése.

Egyre több a tudatos vásárló, aki ha teheti, magyar terméket tesz a kosarába. A „HU állatorvosi pecsétnek” (ovális körben HU felirat az üzem számával) köszönhetõen a vásárló könnyen felismerheti, hogy az adott termék Magyarországról származik. Ha magyar sonkát szeretnénk a húsvéti asztalra tenni, a húsok csomagolásán érdemes ezt a jelzést keresni.


Miért jó a magyar sertéshús?

A magyar minõségi húsárut fiatal, telt húsformákat mutató állatok adják, melyek a tápanyagdús, káros szennyezõ anyagoktól mentes hazai gabonán nevelkedtek. Húsuk a kedvezõ tenyésztési körülményeknek köszönhetõen puha és finom rostú, nem túl zsíros, de nem is élvezhetetlenül száraz.

A tudatos fogyasztók körében egyre erõsebben megjelenik az igény egy átfogó, megbízható minõségellenõrzési rendszerre, amelynek köszönhetõen a vásárlás során megfelelõ tájékoztatást kapnak az adott termék minõségérõl. A fenti igényre válaszolva a Vidékfejlesztési Minisztérium létrehozta a Kiváló Minõségû Sertéshús (KMS) Védjegyet. A védjegy alapja a teljes sertés termékpályát lefedõ, átfogó terméktanúsítási rendszer. Használatára azok az állattartók, vágóhidak, feldolgozó üzemek és kiskereskedelmi vállalatok pályázhatnak, akik biztosítani tudják a kiváló minõséget.

Az védjegyet viselõ áru esetén garantált, hogy a sertés Magyarországon született, kizárólag GMO-mentes gabonán nevelkedett, valamint a húsa meghatározott márványozottsággal és sajátos, különleges ízzel és illatvilággal rendelkezik. A tanúsítás vizsgálja a termékek minõségét és az elõállítás élelmiszerbiztonsági, nyomonkövethetõségi, állatjóléti, takarmányozási, higiéniai és termeléstechnológiai feltételeit. A védjegyet elnyert termékek azonosíthatósága érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium olyan módszereket alkalmaz, amelyek biztosítják az elõállítás során a felhasznált alapanyagok és félkész termékek visszavezethetõségét, folyamatos ellenõrzését.