A reflux egy funkciózavar, mely során a gyomor és a nyelõcsõ közötti záróizom nem mûködik megfelelõen. Ennek következtében a gyomorsav vagy az epeváladék visszafolyik a nyelõcsõbe, ami gyomor- és nyelõcsõégést, nyelési nehézséget, görcsöt, savfelböfögést, puffadást és alvászavart válthat ki, de elõfordulhat akár mellkasi fájdalom, krónikus köhögés, sõt még fülfájás is. A fõorvos szerint ha a tünetek bármelyike tartósan fennáll, mindenképpen fel kell keresni a háziorvost, aki a megfelelõ szakrendelõbe irányítja a beteget.

A betegség lehet tünetmentes is, ilyenkor nem ritka, hogy fogorvosi vizsgálaton merül fel a diagnózis. A kezeletlen reflux azért veszélyes, mert súlyosabb betegségeket, akár rákot is okozhat, viszont ha idõben diagnosztizálják, gyógyszeres kezeléssel vagy mûtéttel gyógyítható. Túlsúly esetén fogyással, túl sok stressz esetén pedig a pszichés terhelés enyhítésével megszüntethetõk a tünetek. A gaszroenterológus azt tanácsolja, hogy a reflux betegek mozogjanak rendszeresen, fogyasszanak naponta többször kis mennyiségû ételt lehetõleg nyugodtan, többször megrágva, de lefekvés elõtt két órával már ne étkezzenek. Kerüljék a csokoládé, az olajos magvak, a kávé és a bor mellett a zsíros, szénsavas, túl fûszeres vagy szélsõséges hõmérsékletû ételeket. Emellett kiemelten fontos a dohányzás mellõzése, a megfelelõ mennyiségû folyadék (víz vagy gyógytea) fogyasztása, valamint segíthet még a savmegkötõ, magas rosttartalmú ételek (tönkölybúza, köles, korpa, tej) fogyasztása, illetve a laza, bõ ruha viselése.

Ezeket a tanácsokat az egészségeseknek is célszerû megfogadniuk, hiszen nem csak a tüneteket enyhíthetik, de segítségükkel akár a betegség is megelõzhetõ. Mindebbõl kitûnik, hogy bizonyos esetekben kellõ odafigyeléssel, életmódváltással akár meg is szüntethetõ a betegség.

A reflux – bár legtöbb esetben a rossz szokásoknak és a stressznek köszönhetõ – csecsemõkorban is elõfordul. Dr. Takáts Alajos Tamás kiemeli: a biztos diagnózishoz fiatal korban nem feltétlenül indokolt a kellemetlen gyomortükrözés, ehelyett általában savkötõ gyógyszeres kezelést írnak elõ. Két hónapos terápiát követõen ugyanis meg lehet állapítani, hogy a reflux, vagy más betegség okozza-e a tüneteket. 40 éves kor felett viszont mindenképpen ajánlott a tükrözés, hiszen ebben az életkorban már nagyobb valószínûséggel fordulhat elõ fekély vagy daganat.

Dr. Nehéz László, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinika osztályvezetõ sebésze szerint mûtéttel sem biztosítható minden esetben a panaszmentesség, a betegek egy része a beavatkozást követõen is gyógyszerre szorul. Ha pszichés eredetûek a panaszok, a mûtét általában azért nem sikeres, mert az nem a probléma okát szünteti meg. Ha viszont magát a lelki okot kezelik, ez sok esetben megoldást jelent.

A mûtét során az a cél, hogy megakadályozzák: a gyomortartalom kóros mértékben a nyelõcsõbe jusson. A laparoszkópos mûtét a leggyakrabban alkalmazott technika, de ígéretes megoldásnak tûnik egy másfél éve elérhetõ módszer is, melynek lényege, hogy a gyomorszáj záró funkcióját mágneses gyûrûvel erõsítik meg. Mindkét beavatkozás rutin eljárásnak számít – mondja a szakember. Ennek ellenére leginkább csak a gyógyszeres kezelésre nem reagáló, folyamatos nyelõcsõgyulladással vagy rekeszizom sérvvel kombinált reflux esetén operálnak.