A 2013-as év végleges számai ugyan még nem állnak rendelkezésre, de a bevételi és kiadási adatok eddigi összesítése szerint az EU tavaly lezárult, 2007-2013 közötti költségvetési ciklusában mintegy 24 milliárd euró pozitív szaldóval zárt Magyarország - mondta Fazakas Szabolcs, az Európai Számvevõszék tagja kedden a Budapesti Gazdasági Fõiskola Külkereskedelmi Karán tartott elõadásában.

Kiemelte: tekintettel arra, hogy az Európai Unió költségvetésének csökkenése, az áfa- és a nemzeti jövedelem (GNI) alapú hozzájárulás mérséklõdése következtében az ország összes befizetési kötelezettsége is csökken, így Magyarország nettó pénzügyi pozíciója 2014-2020 között is újra mintegy 24 milliárd euró lesz várhatóan.

Kifejtette: az EU költségvetése megkülönbözteti a kötelezettségválallást (angolul commitment) és a kifizetést (payment), ezért fontos megjegyezni, hogy Magyarország nettó pozíciójának kiszámításakor az adott évben ténylegesen megvalósított kifizetéseket vették figyelembe.

Fazakas Szabolcs elmondta: az EU Magyarország részére a 2007-2013 közötti hétéves költségvetési keretben összesen - az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat is beleértve - 32,8 milliárd euró kötelezettséget vállalt, ehhez viszonyítva igen jelentõs a nettó 24 milliárd eurós magyar pozitív szaldó, azaz a bevételi és kiadási különbözet.

Az EU számvevõszékének tagja elmondta: ha a 2007-2013 közötti uniós költségvetési periódust nézzük, Magyarországnak sikerült a rendelkezésre álló kereteket szinte teljes mértékben lekötnie, és több mint 90 százalékos mértékben lehívnia.

Fazakas Szabolcs kiemelte: az uniós támogatások felhasználása azért nagy jelentõségû Magyarország számára, mert egyéb források hiányában az adott idõszakban ezek biztosították a magyar közületi fejlesztések forrásainak 99,8 százalékát. Mint mondta: ez az Európai Unióban a legmagasabb érték, és jól mutatja, hogy az ország milyen mértékben van ráutalva az EU forrásaira.

Elmondta: az elmúlt költségvetési idõszak egyik fontos lépéseként, fõleg a válság hatására, az EU-ban elfogadták az n+3-as szabályt, amelynek értelmében egyes projektek megvalósítására nem kétéves, hanem hároméves határidõt szabtak.

Ezt az eredetileg 2010-ig érvényes szabályt elõször meghosszabbították, majd két éve kiterjesztették minden, az uniós GDP átlagának 75 százalékát el nem érõ tagállamra - emelte ki Fazakas Szabolcs.

Ez a rendelkezés Magyarországnak is elõnyös, mert nálunk is gyakran nem sikerül egyes, fõleg nagy infrastrukturális beruházásokat lezárni az induláshoz képest 2 éven belül különféle problémák, például a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt - fûzte hozzá az Európai Számvevõszék tagja. Átláthatóbb és ésszerûbb lehet a kohéziós pénzek felhasználásaTöbb mint kétezermilliárd forinttal nõhet az új uniós keret