A magyarországi kampány megvalósításában közremûködõ szervezet vezetõje elmondta, hogy az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon megközelítõen 440 milliárd forint érték vész el a munkahelyeken a nem megfelelõen kezelt vagy semmibe vett munkahelyi stressz miatt.

A kampány keretében csütörtökön konferenciát tartanak, meghirdetik az Európai Munkavédelmi Ügynökség kétfordulós Európai Helyes Gyakorlat Díjának pályázatát a 100 fõ alatt, illetve az afölött foglalkoztató cégeknek, szakmai rendezvényeket tartanak, kiadványokat jelentetnek meg, honlapot mûködtetnek.

Az április 28-i munkavédelmi világnap fókuszában is a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok állnak - ismertette a nemzeti programot megvalósító Nemzeti Fókuszpont vezetõje.

Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelõs helyettes államtitkára kiemelte, hogy a munkavédelem és a munkahelyi stressz megfelelõ kezelése versenyképességi tényezõ is. A helyettes államtitkár hangoztatta: az értékteremtõ munka a gazdaság mûködésének alapja, és ezt csak biztonságos, egészséget nem veszélyeztetõ munkakörülmények között lehet végezni.

Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának fõigazgató-helyettese elmondta, hogy a munkavállalók biztonsága a munkáltató alapvetõ érdeke és felelõssége. A munkahelyi stressz komoly veszélyforrás a cégeknél is, a kiesõ munkanapok 50-60 százalékának ez áll a hátterében, és árt a vállalat hatékonyságának és versenyképességének.

Balogh Katalin elmondta, hogy az Európai Munkavédelmi Ügynökség az egészséges munkahelyekért indított kampányaiban évek óta aktuális problémákra irányítja a figyelmet, például korábban a zajvédelem, a fiatalok biztonságos munkakezdete, a kockázatértékelés témáját állították a középpontba.

A bilbaói központú Európai Munkavédelmi Ügynökség kétéves kampányához az idén 30 ország csatlakozott, az uniós tagállamokon kívül például a nyugat-balkáni országok és Törökország. Az aktuális témák kiválasztását felmérés elõzi meg. A legutóbbi felmérés szerint a mozgásszervi panaszok után a leggyakoribb megbetegedés a stressz, aminek oka fõképp a munkahelyek átszervezése, a bizonytalan foglalkoztatási helyzet.