A neten többfelé is olvasgattam már az orgonaszörprõl, de magam még eddig nem készítettem, és nem is ittam. Már nagyon vártam az idei orgonaszezont, hogy kipróbálhassam elkészítését. Hála a korai tavasznak, idén elõbb nyílott az orgona, mint általában, így „ügyeskedhettem”.

Megszedtem belõle két bevásárlószatyrot, majd nekiálltam lecsipegetni róla a virágokat, mert a szörpbe csak a virág kell, semmi zöld, semmi szár. Az egyik szatyornyi orgonából fõzött szörp készült, alább errõl olvashattok.

Hozzávalók
1.3 liter víz, 1 kg kristálycukor, egy nagy szatyor orgona lecsipegetett virágjai, egy citrom leve vagy egy kevéske citromsav

Elkészítése
Az interneten sokféle recept létezik, de ezeknek szinte mindegyikében magát a virágot is fõzik a vízzel együtt. Ennek köszönhetõn a szép színért felelõs részecskék károsodnak, és a szörp sárgás színû lesz. Én nem vagyok híve a hosszas fõzésnek, és azt szerettem volna, ha az orgona természetes színe visszaköszön a szörpben, ezért másképp készítettem.

Egy lábasba öntsük össze az adott mennyiségû vizet és cukrot. Tegyük fel a tûzre, és fõzzünk belõle szirupot. Ha készen van, vegyük le a tûzrõl, és adjuk hozzá a citromlevet vagy a citromsavat (én az utóbbit használtam), majd jól keverjük össze. Öntsük bele a virágokat, majd anélkül, hogy elkevernénk, fedjük le fedõvel. Más recept szerint a virággal tovább is fõzik, én nem tettem. Hagytam állni egy egész napon át, majd másnap hidegen leszûrtem, és üvegekbe töltöttem. Az íze is nagyon jó, de a színe egyenesen varázslatos lett: halványlila maradt.

A citromsav (vagy citromlé) azért kell bele, mert segít kioldani a szirmokból a színanyagokat. Fontos, hogy miután levettük a tûzrõl, és beleszórtuk a virágokat, tovább ne forraljuk, mert elveszíti a színét. Ezt jól megtanultam, miután tavaly a szép lilának induló levendulaszörpöt szûrés után felforraltam, és megsárgult.