A Élet menete felvonulás elõtt az Erzsébet híd pesti hídfõnél Kelemen Zénó szobrászmûvész Élet menete címû szobrát avatta fel Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, Forgács János holokauszt-túlélõ, volt auschwitzi fogoly, az Élet Menete Alapítvány önkéntese és Kolos Sára, a Scheiber Sándor Zsidó Gimnázium és Általános Iskola tanulója.

A nagykövet az MTI-nek elmondta: az, hogy Áder János államfõ is ellátogat az Élet menete keretében Auschwitzba - ahol õ is ott lesz -, fontos üzenet a magyar népnek és az egész világnak.

A felvonulás alatt a Szabad sajtó úttól a Kossuth Lajos utcán, a Rákóczi úton át a Keleti pályaudvarig atrocitás sehol sem történt, senki nem provokálta vagy szidalmazta a vonulókat. A menet kevéssel délután öt óra után érkezett meg a Keleti pályaudvarhoz, ekkor a tömeg vége a Blaha Lujza térnél tartott.

A Keleti pályaudvar parkolójában óriás kivetítõket és nagyméretû színpadot állítottak. Simon Peresz, Izrael elnöke videoüzenetében azt mondta, a holokauszt fájdalma felejthetetlen, és nem is szabad elfelejtenünk, ezért leckeként kell felhasználnunk a fiatalabb generációk számára, hogy óvakodjanak beengedni az antiszemitizmust, a gyûlöletet, a rasszizmust az életükbe. Kiemelte: Magyarország történelmében igen sok dicsõ momentum van, de a soá eseményei még mindig szégyenként szennyezik be. Nem engedhetünk meg semmiféle olyan megnyilvánulást, amelynek bármi köze van a nácizmus és az antiszemitizmus eszméjéhez - hangsúlyozta.

Douglas Davidson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának antiszemitizmus- és holokausztügyekkel foglalkozó különmegbízott nagykövete arról beszélt, hogy bizonyosan fájdalmas a magyaroknak bevallani, hogy a nácik nem egyedül hajtották végre ezeket a deportálásokat, hanem helyi segítséget vettek igénybe rémtetteik végrehajtásához, melynek során kevesebb mint két hónap alatt 145 vonattal 440 ezer zsidó embert szállítottak koncentrációs táborokba, elsõsorban Auschwitz-Birkenauba.

Reményét fejezte ki, hogy amikor a magyar kormány új kerettantervet dolgoz ki, illetve emlékmûveket és emlékhelyeket épít a 70 évvel ezelõtti eseményeknek, emlékezni fog arra, hogy a holokauszt azért történt meg, mert személyek és kormányok törvényesítették és aktívan részt vettek a bizonyos csoportok elleni diszkriminációban.

Éli Rubinstein, a kanadai Élet Menete szervezet nemzetközi igazgatója emlékeztetett arra: a második világháború végére a magyarországi zsidóság háromnegyede, mintegy hatszázezer lélek veszett oda.
Videoüzenetében Konrád György Kossuth-díjas író - utalva a német megszállás áldozatainak emlékmûvére - arról beszélt, hogy hazugságra nem lehet jövõt építeni. Gordon Gábor, az Élet Menete Magyarország Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a közös történelem tisztességes feldolgozása közös feladatunk lenne, de szerinte sajnos ez nem így történik most Magyarországon.

Az Élet menetén részt vett mások mellett Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Rogán Antal, aki a most záruló ciklusban a Fidesz parlamenti frakcióvezetõje volt, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi Tibor az MSZP EP-képviselõjelöltje, Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetõje, Schiffer András és Szél Bernadett, az LMP társelnökei, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Vadai Ágnes, a DK alelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, illetve Mécs Imre volt liberális és szocialista képviselõ. Ott volt a megemlékezésen Guido Westerwelle korábbi német külügyminiszter is.

Egy 600 fõs magyar delegáció a rendezvény után vonattal indult Auschwitzba. Csatlakozik hozzájuk a Phiren Amenca (Járj velünk) nemzetközi ifjúsági szervezet koordinálásában 30 roma középiskolás, hogy emlékezzenek a vészkorszak mintegy félmillió cigány áldozatára is.

A Terror Házánál tartott megemlékezésen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: a holokauszt, amely példátlan iparszerûen végrehajtott terror volt, az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt. Hangsúlyozta azt is, hogy az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetõeket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája - jelentette ki. Példaként állította idõsebb Antall Józsefet, a rendszerváltás utáni elsõ miniszterelnök édesapját. A néhai kormánymegbízott, belügyminiszteri hivatalnok, újjáépítési miniszter 1939 szeptemberében irányította a Magyarországra menekülõ lengyelek tízezreinek ellátását, jogvédelmét.

A délelõtti nemzetközi konferencián a felszólalók azt hangoztatták: minden antiszemita demonstráció és megmozdulás ellen fel kell lépni, a nyugati társadalmaknak együtt, összefogva kell leküzdeniük az antiszemitizmust, amely a legrégebbi és legkitartóbb gyûlöletforma. A felszólalók között volt Konsztantinosz Karagunisz görög igazságügyminiszter-helyettes, Irwin Cotler volt kanadai igazságügy-miniszter, Jozef Pinior lengyel szenátor, Viviane Teitelbaum belgiumi parlamenti képviselõ, Andrés Herzog, a Spanyol Demokrata Párt vezetõ tanácsának tagja.