Elõzõleg Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelõs Johannes Hahn EU-biztos szóvivõje hétfõn közölte, hogy az Európai Bizottság nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár a magyar hatóságoktól azokra az aggodalmaira, amelyek az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatosak.

Csepreghy Nándor elmondta: a bizottság azt kérte, hogy amíg a vizsgálat nem zárul le, addig - április 15-tõl - a magyar kormány ne küldjön ki számlákat. Az érintett összeg 350 milliárd forint körül van, az április 15-ét megelõzõ idõszak számláinak kifizetése ugyanakkor zökkenõmentes, ennek köszönhetõen mintegy 600 milliárd forint forrás érkezhet a következõ hetekben. Hozzátette, hogy a vizsgálati folyamat június végére lezárulhat.

Emlékeztetett: a kormány már 2010-ben bejelentette, a 2014-2020-as idõszaknak teljesen más fejlesztéspolitikai rendszerrel szeretne nekiindulni, és errõl tájékoztatta is az Európai Bizottságot.

Az átalakítás elsõ lépését - az operatív programok irányító hatóságai január elsejétõl átkerültek a terület programjait kezelõ minisztériumokhoz - az EB magyarországi ellenõrzõ szerve megvizsgálta, és semmilyen olyan megállapítást nem tett, amely okot adhatna felfüggesztésre - mondta. Az átalakítás második lépése a közremûködõ szervezetek minisztériumba integrálása volt, ennek áttekintését május végéig fejezi be az EB ellenõrzõ szerve; ezt követõen a kormánynak 22 napon belül kell állást foglalnia a jelentéssel kapcsolatban.

Ismertetette: az egyes uniós pályázati projektekbõl beérkezõ számlákat elsõ körben a költségvetésbõl finanszírozzák, a kormány az EB-vel negyedéves elszámolásban van.

A pályázók ahogy a korábbi idõszak vitás ügyeibõl, úgy ebbõl sem érzékelnek semmilyen fennakadást - fogalmazott Csepreghy Nándor. Hangsúlyozta: a magyar kormány tavaly, év végéig teljes egészében lekötötte a korábbi 2007-2013-as idõszakra vonatkozó uniós forrásokat, 9 ezer milliárd forintra kötött szerzõdést. Az e mögött álló mintegy 63-65 ezer projektet megvalósító pályázók semmilyen fennakadást nem érzékelnek, a költségvetés jelenlegi tartalékai alkalmasak arra, hogy több hónapon keresztül finanszírozzák a kérdést. A bizottsággal együtt ez év elején elfogadott kifizetési terv április végéig 110 százalékon teljesült - mondta.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy az EB az egyes tagállamok intézményrendszerének struktúrájába nem szól bele. Minden új idõszakot megelõzõen - így a 2014-2020-ast is - az Európai Unió átvilágítja azt a rendszert, amelyben az adott tagállam a forrásokat fel szeretné használni. Amíg az errõl szóló dokumentumot nem adják ki, addig nem fizetnek ki forrásokat - mondta. Hangsúlyozta: a bizottságnak minden dokumentum rendelkezésre áll arról, hogy a magyarországi forrásfelhasználás teljesen szabályos.

Közölte: a korábban már jelzetteknek megfelelõen az új idõszak operatív programjait tartalmazó Partnerségi Megállapodás megkötése október közepén várható.

Szavai szerint a kormány hajlandó elfogadni a bizottságnak az intézményrendszerre vonatkozó, szakmai érvekkel alátámasztott átalakítási javaslatát, ha lesz ilyen.

A kifizetésrõl szóló korábbi sajtóértesüléseket cáfolva azt közölte: a magyar állam az elmúlt hetekben is kapott pénzt, és a következõ hetekben még 600 milliárd forintot vár. Az április 15-ét megelõzõ idõszakra vonatkozóan nagyjából 1 milliárd eurónyi számlát küldenek ki a bizottságnak, amit a szóvivõ jelzése alapján ki fognak fizetni - válaszolta.

Brüsszel nem függesztette fel a magyar kifizetéseket, de tisztázást igényel

Shirin Wheeler megerõsítette a 444.hu hírportál értesülését, miszerint az uniós javaslattevõ-végrehajtó intézmény levelet küldött a magyar illetékeseknek április 16-án. E levélben aggodalmának adott hangot az átszervezést, illetve konkrétan az irányítási és ellenõrzési rendszer hatékony mûködését illetõen. Ezért részletes tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól.

Nem szakítottuk meg a kifizetéseket - hangsúlyozta Wheeler, de hozzátette: a magyar választ még azelõtt várják, hogy magyar részrõl újabb kifizetési igénnyel fordulnának az Európai Bizottsághoz. A brüsszeli szóvivõ szerint meglehetõsen alapvetõ változtatások történtek az úgynevezett kohéziós (felzárkóztatási) alapok magyarországi kezelésében: átszervezték a fejlesztési ügynökséget, a közvetítõ testületeket pedig a minisztériumok mentén integrálták.

Biztosnak kell lennünk abban, hogy az EU-befektetések irányítási és ellenõrzési rendszere megfelelõen mûködik, és elégséges a befektetések mûködtetéséhez az adminisztratív kapacitás - fogalmazott Wheeler, megjegyezve: erre azért van szükség, hogy elkerüljék az alapokat, illetve az adófizetõk pénzügyi érdekeit érintõ kockázatokat, és mindenekelõtt biztosítsák azt, hogy a magyar polgárok számára teljes mértékben, hatékonyan és korrekt módon hasznosuljanak a támogatási pénzek.

Ezért kértük a magyar hatóságokat, hogy adják meg számunkra az új rendszer mûködésével kapcsolatban a biztosítékokat, hogy értékelhessük a helyzetet a jövõbeli kifizetések érdekében - közölte Hahn biztos szóvivõje.

Shirin Wheeler kitért arra, hogy az Európai Bizottság és Magyarország már cserélt információt egymással ebben a tárgykörben, valamint hogy a két fél továbbra is szorosan együttmûködik egymással az átszervezés gyakorlati megvalósítására vonatkozó további információcserét illetõen. A brüsszeli bizottság jelenleg elemzi a helyzetet és várja a magyar hatóságok válaszát.

A bizottság által küldött levelet nem lehet a kifizetések megszakításáról szóló levélként értelmezni - szögezte le végül ismételten a brüsszeli szóvivõ.