A mostani vizsgákon az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint csaknem 118 ezren adnak számot tudásukról, az emelt szintû vizsgák száma hét százalékkal nõtt. A hivatal közleménye szerint a kétszintû vizsgarendszer bevezetése óta a 20. vizsgaidõszakban május 5. és június 27. között a középiskolákban és 20 kormányhivatal szervezésében mintegy 1190 helyszínen zajlanak majd az érettségik.

Az érettségizõk közül 83 ezer végzõs középiskolás tesz ebben a vizsgaidõszakban "rendes" érettségit. Rajtuk kívül még - a rendszer által nyújtott lehetõségekkel élve - mintegy 34 800-an tesznek legalább egy tárgyból valamilyen érettségi vizsgát, azaz összesen mintegy 117 800 diák ad számot tudásáról. A vizsgák 3416 érettségi vizsgabizottság közremûködésével zajlanak majd.

Az érettségi vizsga 2005 óta - a mûvészet és a mûvészetközvetítés képzési terület kivételével - kiváltja az egyetemi, fõiskolai felvételi vizsgákat is. Az írásbeli vizsgák május 5-tõl május 26-ig tartanak. Az emelt szintû szóbeli vizsgák kezdete június 5., vége június 13., a középszintû szóbeli vizsgák idõszaka június 16-27. A diákok együttesen mintegy 429 500 vizsgát tesznek le. Érettségi bizonyítványukba és tanúsítványukba további 61 450 érettségi eredmény kerül a már elõzõleg megszerzett vizsgaeredményeik alapján - közölte a hivatal.

A 429 500 vizsgából mintegy 41 200 vizsga emelt szintû, 388 300 pedig középszintû vizsga. Az emelt szintû vizsgák száma tavalyhoz képest több mint 2700 vizsgával, hét százalékkal nõtt. Ez a növekedés is - az elõzõ években tapasztalható folyamatos emelkedéssel együtt - tükrözi a felsõoktatási felvételi feltételeinek változásait, az ott elvárt magasabb követelményeket - állapította meg a hivatal.

A közleményben kitértek arra is: a diákok választása alapján ebben a vizsgaidõszakban - az idegen nyelven letett tárgyakat külön számolva - 154 tárgyból lesz középszintû és 73 tárgyból emelt szintû érettségi. Negyedik éve emelt szintû vizsga csak azokból a tárgyakból tehetõ, amelyek a felsõoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetõk. Ebben a vizsgaidõszakban is élhetnek a jelentkezõk a hét vizsgafajta mindegyikével, a megfelelõ feltételek megléte esetén a rendes, az elõre hozott, a szintemelõ, a kiegészítõ, az ismétlõ, a pótló és a javító érettségi letételével.

A vizsgafajták közül a legtöbb a rendes érettségi vizsga: számuk mintegy 380 900, az összes vizsga 89 százaléka. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 22 ezer elõre hozott vizsgát tesznek le idén tavasszal, ez a vizsgák öt százaléka. Az elõre hozott vizsgák száma az elõzõ év hasonló idõszakához képest a felére csökkent a vizsgaszabályzat módosítása miatt. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezõk a tavalyinál 2500-zal több, csaknem 11 300 ismétlõ vagy kiegészítõ érettségit tesznek le (ez a vizsgák mintegy három százaléka).

Az emelt szintû vizsgák számának jelentõs növekedéséhez hozzájárult a csaknem 10 500 szintemelõ vizsga is, ezek esetében az adott vizsgatárgyból az érettségizõk már rendelkeznek középszintû vizsgaeredménnyel, és most, felsõoktatási felvételijük érdekében a magasabb szinten is megméretik magukat.

A hivatal közlése szerint az érettségi tárgyak követelményei és vizsgaformái nem változtak az elõzõ, 2013. évi õszi érettségi vizsgaidõszakhoz képest. Az elõzõ évek vizsgaidõszakainak eredményei azt igazolják, hogy a kétszintû vizsgarendszer a követelmények és feladatok pontos tartalmi és formai szabályozása, valamint a szakmai elõkészítésben alkalmazott eljárásai révén képes arra, hogy vizsgaidõszakról vizsgaidõszakra gyakorlatilag azonos követelményeket támasszon az érettségizõkkel szemben - írták.

Az érettségi vizsgák jogszabályban rögzített idõpontjai megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján, a www.oktatas.hu oldalon a Köznevelés/Érettségi vizsgák/Aktuális vizsgaidõszak: 2014. május-június menüpontban.