Ingyenes online csatornákon keresztül csupán a magyar háztartások 27 százaléka telefonál, hálózaton keresztül olcsóbb nemzetközi hívásokat pedig csupán 4 százalékuk bonyolít le. Az Európai Unióban ez a két szám magasabb, 32, illetve 6 százalék. Magyarország ezekkel az arányokkal jelentõsen elmarad a kelet-közép európai régió többi országától. Pedig ha többen élnének az alternatív lehetõségekkel, nagymértékben csökkenthetnék távközlési költségeiket.

Míg Magyarországon csupán a háztartások 27 százaléka használ ingyenes VoIP (Voice over IP) szolgáltatásokat, addig ez a szám Csehországban 48, Horvátországban 45, Szlovákiában 39, Lengyelországban 34. Az egyes tagországokban a háztartások több mint fele él a netes alapú ingyenes hangszolgáltatás lehetõségével. Meglepõ módon ez nem a nyugat-európai államokra jellemzõ mentalitás. Bulgáriában 58, Lettországban 52, Észtországban 51, Litvániában pedig a háztartások 50 százaléka él az ingyenes lehetõséggel - tájékoztatta lapunkat az Internetet.hu távközlési összehasonlító portál.

Miért nem használjuk ki, ha olcsóbb lenne?

A VoIP magyarországi népszerûtlenségének több oka is van. Az ingyenes hanghívásra elõszeretettel használt mobilinternet hazánkban immár évek óta hagyományosan nem képes jelentõsen bõvülni. Az egy fõre jutó havi adatforgalom több éve 1 GB körül mozog, és bár egyre többen használnak mobilnetet, továbbra sem következett be az áttörés.

A másik jelentõs ok ennél direktebb. A szolgáltatók Magyarországon tudatosan korlátozzák az ingyenes vagy olcsó hívásokat és üzenetküldést lehetõvé tévõ szolgáltatások és alkalmazások használatát. Letiltják például a Viber, a WhatsApp vagy a Skype forgalmát, és helyette arra igyekeznek rávenni a felhasználókat, hogy az õ csomagjaikon keresztül kommunikáljanak. "A VoIP-szolgáltatások korlátozása vagy tiltása több európai országban is elõfordul, azonban az, hogy az összes szolgáltató egyöntetûen alkalmazzon ilyen intézkedéseket, már nem mondható általánosnak." - mondja Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértõje.